Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Gustav Reingrabner: A hitfelekezetek kialakulása és a konfesszionálás a nyugatmagyarországi térség egyházaiban az újkorban

J. 1.) Luther Márton 1517-ben megfogalmazott tézisei és azt követő vitairatai az egyházi élet egyetlen pontját vették célba, mégpedig azon pontját, ahol a tanok és a hitvallások, a népi vallásosság és az életérzés az egyházi struktúrákkal és az intézmények önálló életformájával érintkezett. Ez a búcsúlevél, azaz - a földi bűnök után járó büntetés eltörlésének, - az üdvözülés közvetítésében való az egyház részvétel, - valamilyen forrásból az egyház életébe beépült tradíciók jelentőségének kérdése volt.

2 Az 1517 óta számos írásban kifejtett új tanok 1520-ban az ún. reformátori főiratban érték el csúcspontjukat. Ezek hátterét és alapszemléletét a következők jelentették: - A Szentírásban lévő isteni kinyilatkoztatás elegendő az üdvösséghez és annak elnyeréséhez (sola scriptura) - Krisztus szent cselekedete - halála és feltámadása valamennyi büntetés eltörlésére képes, nem szükséges semmilyen közvetítés (solus Christus) - kizárólag Isten kegyelme biztosítja az üdvözülést (iustificatio sola gratia) - ezt a hitvallásban el kell fogadni, és terjeszteni kell (sola fide). Mindezek megtartatása az egyház feladata. Az egyház kötelessége az evangélium és Isten törvényeinek teljes, tiszta és rövidítés nélküli hirdetése. Ezt a prédikációt nem szabad elfojtani. 2.) Ezzel nem csak egy már létező elégedetlenség került egyértelműen felszínre, hanem különböző, már korábban megkísérelt reformtörekvések lassanként egy viszonylag egységes mozgalommá kapcsolódtak össze, amelynek alapját Luther teológiai tételei adták. Mindez egyidejűleg azt is eredményezte, hogy rövid ideig ható szervezeti reformokkal - Konfessinalisierung in Osteuropa. Wirken des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Hrsg. Joachim Bahleke, Arno Strohmeyer. Stuttgart, 1999. 79-103. p. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropas; 7.) - Reisenkitner, Markus: Frühe Neuzeit, Reformation und Gegenreformation. Innsbruck, 2000. 9-212. p. (Handbuch zur neueren Geschichte Österreichs; 1.) - Reinliard, Wolfgang: Probleme deutscher Geschichte, 1495-1806. Reichsreform und Reformation, 1495-1555. Stuttgart, 2001. 1-177. p. (Handbuch der deutschen Geschichte; 9.) - A szerző az evangélikus egyházi lexikonnak a konfesszionálást meghatározó definíciójával csak részben ért egyet: „... az össztársadalmi modernizációs folyamatban egy olyan mozzanat, ... amelyben nemzeti és dinamikai tényezők még egyszer az élet viszonylag homogén világát hozták létre ...". Evangelisches Kirchenlexikon. Bd. 2. Göttingen, 1989. 954. p. - Saját álláspontjához lásd: Reingrabner, Gustav: Einige Feststellungen zur Konfessionsbildung und Konfessionalisierung. In: Forscher - Gestalter - Vermittler. Festschrift Gerald Schlag. Hrsg. Wolfgang Gürtler, Gerhard J. Winkler. Eisenstadt, 2001. 345-356. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 105.) A bűnbocsánat kérdéséhez, annak tartalmához és jelentőségéhez lásd: Barth, Ferdinand: Das Papstamt und der Ablass - Von der Renaissance des Mittelalters. In: Papstamt - pro und contra. Hrsg. Walter Fleischmann-Bisten. Göttingen, 2001. 238. p. (Bensheimer Hefte; 97.) 138