Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

radozott. 64 Talán emiatt került összeütközésbe Zichy Pál veszprémi főkapitánnyal, aki 1616-tól az őrség megosztásán, egy részének Pathai ellen fordításán és a püspök eltávo­lításán fáradozott. Pathai első jelzéséről 1616. április 4-én, Batthyány (II.) Ferenc du­nántúli főkapitányhoz és a dunántúli református egyházkerület patrónusához 65 írt leve­lében olvashatunk. Soraiból kiderül, hogy Zichy „... immár kétszer hozatott katolikus pa­pot, barátot, és misét mondatott, prédikáltatott, gyóntattatott velük. Végét [ennek] Isten tud­ja. Senki nincs, akire nézzünk, és aki mireánk nézzen Isten után." 66 Pathai jogosan aggódott. A következő években tovább romlott viszonya a főkapitánnyal, aki koholt vádak alapján akarta elmozdítani helyéről. Zichy azt hitte, hogy a prédikátor akkor támasztja fel ellene a sereget és veretheti őt agyon saját kato­náival, amikor akarja, ráadásul titkon való gyűléseket tétet az véghelyben, ... [és] arra tanítja hallgatóit, hogy ő Felségének adott hitüket nem bűn megszegniük." 61 Ilyen körülmények között Pathai István további működése lehetetlenné vált. Ezért Kanizsai Pálfi János, a pápai evangélikus egyházkerület seniorja 68 levélben tuda­kolta a veszprémi őrségtől: igazak-e a püspök elleni régi és újkeletű vádak, közöttük, hogy Bethlen Gábor 1620. évi dunántúli hadjárata idején ő adta volna fel az erdélyi fe­jedelem katonáinak a veszprémi várat. Kanizsai Pálfi egyrészt igazságot akart Pathainak, másrészt menteni igyekezett a veszélyeztetett reformált egyházat: „Midőn az okoknak mivoltáról gondolkodom, azt találom - írta -, hogy akitől ennek a prédikátornak a kiküldé­sére (ti. eltávolítására) való szándék eredetét vette, Istenünk, hitünk és országunk ellen való .. ." 69 , és két dologra vezethető vissza. „Először, hogy abból a végházból az evangéliumi tiszta tudomány, amely ez ideig dicséretesen virágzott, kiirtassék. Másodszor, hogy ez a ke­resztyén, jámbor tanító tisztességében meggyaláztassék." Majd így folytatta: „Isten eró't ad­ván, azon leszek, hogy mind tudományában, mind tisztességében megoltalmazzam. Mert azt gondolom, hogy ha ilyen becsületes tanítón, ki az többinek a mi földünkön előttünk járó püs­pöke, ez a gyalázat szó nélkül megesik, az többi helyekben (ti. végvárban) levők is ugyanazt várhatják .., és így az ő Felsége diplomája és országunk végzése ellenére az evangéliumi igaz­ság üldöztetni fog .. ." 70 . A hétköznapi feladatokat is felelősségtudattal látta el: veszprémi prédikátorsága idején anyakönyvet vezetett az 1576. évi hercegszölló'si zsinat határozata értelmében, amely elrendelte, hogy „Minden prédi­kátornak könyve legyen, amelyben a megkeresztelt gyermekek nevét és [születési] esztendejét fölírja, a házas­ságban való sok zűrzavarnak eltávoztatásáért. A könyvet pedig, ha onnan elmenne is, el ne vigye, hanem az utána valónak hagyja." Iványi, 1990. 333. p. Iványi, 1990. 299. p. Iványi, 1990. 206. Zichy Pál vádjairól Kanizsai Pálfi János pápai prédikátor szólt 1623. május 9-én Batthyány (II.) Ferenc­hez írt levelében. Iványi, 1990. 260-262. p. Iványi, 1990. 300., 302. p. Iványi, 1990. 290. p. Iványi, 1990. 290-291. p. 133

Next

/
Thumbnails
Contents