Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

nek bizonyult, még Liszthy János győri püspök intelmei sem hatottak reá tépelődésének időszakában: „Esmérd meg immár Istenedet - írta a főpap -, és hadd el az gonosz hitet, kin indultál, és kire gonosz, egyebünnen elfutott és mindeneknél utálatos emberek tanítottak. Ne légy eszesebb atyáidnál, és az mostaniaknál, kik ez összveveszett és sokfelé szakadt, újonnan támadott hit hordozóinak helyt nem adnak, hanem az régi jámbor hitben és az anyaszentegyháznak egyességében állhatatosan megmaradnak."''

0 Batthyány döntése jelentős következményekkel járt, mert jobbágyai és katonái háborítatlanul gyakorolhatták új hitüket nagy kiterjedésű felsőnyéki, enyingi, battyányi, szalónaki, borostyánkői és németújvári uradalmában és váraiban.

31 Sikeres katonai akcióit is 1578 és 1587 között, a hitbeli vívódás végső szakaszában, majd a kálvinizmus vértezetében vezette Nádasdy (I.) Ferenc és Zrínyi (I.) György támogatásával.

32 Fiát, Batthyány (II.) Ferencet már buzgó reformátusként ismerték a kortársak, aki I. Rudolf figyelmeztetése ellenére is befogadta a Stájerországból elűzött prédikátorokat, és a leghatározottabban támogatta a dunántúli főurak közül a vallásszabadságért és a rendi jogokért felkelt Bocskai István fejedelmet.

33 A nyugat-dunántúli reformáció két jelentős egyházi személyisége Bej the István és fia, Imre volt.

34 A baranyai születésű Bejthe István feltehetően Tolna mezőváros híres, Szegedi Kis István kedvéért messze földről látogatott protestáns iskolájában végezte tanulmányait. Miként a kor prédikátorai általában, tanítóként kezdte pályáját: megfordult Szakolcán, Alsólendván és Sárvárott. Azután vállalt lelkészi hivatalt Alsólendván és Sopronban, 1576-ban pedig végső állomáshelyére, Németújvárba került. Negyvennégy éves korától haláláig szolgálta a Batthyány famíliát.

35 Évtizedekig lutheránusként tartották számon. Különvéleményre utaló jelek először 1582-bcn kiadott kátéjában fedezhetők fel. Nyíltan mégsem szakított Luther tanaival, ezért 1585-ben megválasztották a még egységes protestáns egyház dunántúli püspökévé. Az igaz evangélikusok azonban gyanakvással szemlélték tevékenységét, igyekeztek színvallásra bírni, ezért hitvitákat folytattak vele. A nyílt összeütközés és a szakítás 1591-ben következett be a Csepregre összehívott kollokviumon. A következő évben beköszöntő verset írt Pathai István prédikátor főként az úrvacsora tannal reformszellemben foglalkozó Szombathely, 1964. 162-164., 173-174.; Payr, 1924. 200. p. Valószínűleg kölcsönösen hatottak egymásra a kálvinizmushoz közeledés időszakában: Bejthe átvehette ura nyugat-európai tapasztalatait, miközben Batthyány azonosulhatott prédikátora radikalizálódó nézeteivel. 30 Takáts, 1914. 137-138. p. A Liszthy János győri püspökségére (1575-1578) vonatkozó adatot Pálffy Géza bocsátotta rendelkezésemre. Segítségét ezúton is köszönöm. 31 Thury, 1908. 30. p. 1578-ban Kanizsánál, 1580-ban a gábornoki vár romjainál, 1587-ben ismét Kanizsa mellett aratott gyó'zelmet. 33 Iványi, 1990. 120., 125, 127. p. Bejthe István második fia, a harmincöt évesen elhunyt András kisebb szerepet játszott a Batthyány család vallási életében: egy ideig az ifjú (II.) Ferenc nevelőjeként és németújvári lelkészként működött. Thury, 1908. 100. p.; Horváth, 1957. 338. p. 35 Horváth, 1957. 333-334. p.; Thury, 1908. 64-65. p.; Iványi, 1990. 76-80. p.; Payr, 1924. 200-201. p. 126