Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

könyve elé, újabb tanújelét adva a helvét hitvallás iránti fogékonyságának. Végül, 1595ben lemondott püspöki címéről, amely jelentős lépés volt a két legfőbb nyugat-magyarországi protestáns irányzat különválásához vezető úton.

36 A reformátussá lett, öregedő Bejthe hátralevő éveit Batthyány (II.) Ferenc udvari papjaként töltötte el a németújvári „belső városban, a klastrom előtt" álló lakóházában.

37 Utolsó leveleiben törődött állapotáról és anyagi gondjairól panaszkodott urának, orvosságot és anyagi támogatást kért. 1612. május 3-án bekövetkezett haláláról két nappal később tudósított szalonaki hitsorsosa, Pathai István.

38 Tisztét később fia, Imre vette át, aki helvét hitvallása ellenére - a felekezeti különválás elhúzódó folyamatának jeleként - az evangélikus szertartásrend szerint, ostyával szolgáltatta ki az úrvacsorát. E gyakorlatot utóda, Kanizsai Pálfi János változtatta meg, kovászos kenyeret nyújtva híveinek 1627 Húsvétján a németújvári várban.

39 A csepregi kollokvium következményei valójában csak Bejthe István halála után éreztették hatásukat. Az evangélikusok és a reformátusok ekkor választottak külön püspököt maguknak. A reformátusok Pathai István szalonaki lelkészt,

40 aki negyedszázadon át intézte a Rábán inneni (Somogy, Fejér, Veszprém megye) és a Rábán túli (Sopron, Vas, Zala megye) egyházkerület ügyeit Pápáról, majd Kiskomáromból.

41 Oda hívta az egyházmegyék espereseit és prédikátorait is zsinatra.

42 Püspökségének első tizenkét esztendejében Bejthe Imre állt a németújvári esperesség élén. Egy 1623. évi adat szerint tizennyolc pap segítette a lelkek gondozásában.

43 A két Bejthe és prédikátoraik tevékenysége fényt vet a lelkészek és a gyülekezet mindennapjaira, mindenekelőtt anyagi helyzetére és emberi kapcsolataira. A papoknak évi készpénz- és természetbeni fizetés járt, amelyről a földesúr és alattvalói polgárok, katonák - közösen gondoskodtak.

44 Bejthe István püspök 1594-ben 150 ft készpénzt, valamint egy suba és 5 röf posztó árát, azaz 16 és 15, mindösszesen 181 ft-ot kapott. Fiának, Imre esperesnek 100 ft készpénzt, 25 köböl búzát, 10 köböl rozst, 24 köböl zabot, 2 hordó bort, 12 szekér szénát és 2 darab sertést utaltak ki 1613-ban. A körmendi prédikátor 1566 és 1611 között évi 40-60 ft készpénzfizetést húzott, ellenben szalonaki kollégájának 1618-ban 80 ft járt. Ugyanakkor Szentpéteren, a kilenc helység híveit egyesítő gyülekezet jobbágyai telkenként 1 köböl rozzsal tartoztak a lelkésznek, Csákányban két helység lakosai szolgáltattak be egy telek után Vi-\ köbölnyi búzát. Az 30 Horváth, 1957. 333-335. p.; Thury, 1908. 63-64. p.; Payr, 1924. 201. p. 37 Payr, 1924. 201. p. 38 Iványi, 1990. 151., 154-155. p.; Thury, 1908. 101. p. Payr, 1924. 201. p. 1627-ben Húsvét vasárnapja március 25-ére esett. Pathai 1555-ben született Pápán. Egyházi gyakorlatot folytatott Rohoncon, Szalónakon, Pápán, Veszprémben és Kiskomáromban. 1637-ben halt meg Belényesen. Katona Imre: Bruegel és a Batthyányak. Bp., 1979. (továbbiakban: Katona, 1979) 118. p. (Gyorsuló idő) 41 Thury, 1908. 5., 101. p.; Iványi, 1990. 320-321. p. 42 Iványi, 1990. 298-299.; 303. p. 43 Iványi, 1990. 265., 273., 280., 299. p. 44 Iványi, 1990. 144-, 148., 163. p. 127