Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

A nyugat-magyarországi reformáció hajnalán a Batthyányak közül először (I.) Ferenc horvát bánt és unokaöccsét, (I.) Kristófot érte protestáns hatás. Dévai Bíró Mátyás - aki németországi tapasztalatai alapján Kálvin szellemében értelmezte a tízpa­rancsolatot és az úrvacsorát - 1538-ban megfordult a németújvári udvarban, a gyer­mek Kristóf mellé pedig a protestáns szellemiségű Pamagaics Mihályt rendelték neve­lőnek. 2 ' A két Batthyány áttéréséről nincs biztos tudomásunk, de tény, hogy protes­táns hajlandóságukat több ízben kifejezték prédikátorokat támogató és szerzeteseket sújtó magatartásukkal. 26 Kezdetben Kristóf fiát, (III). Boldizsárt is Pamagaics keze alá adták, majd a szintén protestáns nevelő, Faddi (Fadinus) Bálint vette át az új gondola­tokra fogékony ifjú szellemi irányítását. Alig múlt el húsz esztendős, amikor 1559-ben nyugat-európai útra indult. Két évig Bécsben, a királyi udvarban gyűjtött tapasztalato­kat, közben Paduában tanult, és II. Ferenc francia király (1559-1560) udvarában is szolgált. Párizsban megismerte a hugenotta eszméket, és bár látta az eretnekek lobogó máglyáit, rokonszenvezett tanításukkal. Batthyány (I.) Ferenc óhajára meglátogatta a mohácsi csatatéren elesett II. Lajos király Németalföldön élő özvegyét, Habsburg Má­riát, aki már ifjú királynéként vonzódott az új vallási eszmékhez. 27 Hazatérése után anyja, Svetkovics Erzsébet és a humanista orvos, Nicolaus Pistalotius (Pestalozzi) hatására közeledett a lutheri tanokhoz. 28 A végső döntést 1570 körül hozhatta meg, ez idő tájt térhetett át az evangélikus hitre. Luther és Melanchton tanítása azonban sorozatos konfliktusokba sodorta. A protestantizmus két jeles képvi­selője ugyanis a török csapást Isten büntetéseként magyarázta, és a romlásból kivezető utat eleinte nem a fegyveres ellenállásban, hanem az evangélium hirdetésében és a val­lási penitenciában látta. Batthyány (III.) Boldizsárnak döntenie kellett: átengedi birto­kait a hódítónak, vagy fegyvert fog védelmükre. Mivel a török terjeszkedés nemcsak jószágait, hanem az egész Nyugat-Dunántúlt fenyegette, az utóbbit választotta. Igaz, hosszan vívódott, míg kialakította új hitbeli meggyőződését, amely ideológiai síkon le­hetővé tette számára a fegyveres harcot. Ez szakítást jelentett a belenyugvást hirdető lutherizmussal. Fő támasza a lelkiismereti kérdésben Bejthe István németújvári prédi­kátor volt, aki maga is lassan és óvatosan tette meg a kálvini tanok befogadásához szükséges lépéseket, úgy tűnik, az 1580-as évek elején. 29 Batthyány döntése végleges­Thury, 1908. 17-18. p.; Iványi, 1990. 17. p. Batthyány (I). Ferenc házat adományozott 1555-ben a protestáns Faddi (Fadinus) Bálintnak, (III.) Bol­dizsár nevelőjének Németújvárott, és szabad telket 1564-ben Somlyai Simon prédikátornak Rohoncon. Ugyanakkor (I.) Kristóf intézkedéseket hozott a birtokán élő minoriták ellen. Iványi, 1990. 37-39., 40., 52. p. Horváth, 1957. 334. ; Thury, 1908. 30. p. Édesanyja írta hozzá 1568-ban: „Kérhk, az Istenért, tarti egy jó prédikátort; meglátod megáld az Isten, ma­gadat, jószágodat és minden martiadat, ámen." Lásd: Takáts Sándor: Batthyányné Zrínyi Dorica. In: Ta­káts Sándor: Régi magyar asszonyok. Bp., 1914- (továbbiakban: Takáts, 1914.) 129-130. (Bibliotheca vitae; 5.) Katona Imre: A Báthoriak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője. 2. köt., 1964. Szerk. Szentléleky Tihamér. 125

Next

/
Thumbnails
Contents