Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken
A nyugat-magyarországi reformáció hajnalán a Batthyányak közül először (I.) Ferenc horvát bánt és unokaöccsét, (I.) Kristófot érte protestáns hatás. Dévai Bíró Mátyás - aki németországi tapasztalatai alapján Kálvin szellemében értelmezte a tízparancsolatot és az úrvacsorát - 1538-ban megfordult a németújvári udvarban, a gyermek Kristóf mellé pedig a protestáns szellemiségű Pamagaics Mihályt rendelték nevelőnek. 2 ' A két Batthyány áttéréséről nincs biztos tudomásunk, de tény, hogy protestáns hajlandóságukat több ízben kifejezték prédikátorokat támogató és szerzeteseket sújtó magatartásukkal. 26 Kezdetben Kristóf fiát, (III). Boldizsárt is Pamagaics keze alá adták, majd a szintén protestáns nevelő, Faddi (Fadinus) Bálint vette át az új gondolatokra fogékony ifjú szellemi irányítását. Alig múlt el húsz esztendős, amikor 1559-ben nyugat-európai útra indult. Két évig Bécsben, a királyi udvarban gyűjtött tapasztalatokat, közben Paduában tanult, és II. Ferenc francia király (1559-1560) udvarában is szolgált. Párizsban megismerte a hugenotta eszméket, és bár látta az eretnekek lobogó máglyáit, rokonszenvezett tanításukkal. Batthyány (I.) Ferenc óhajára meglátogatta a mohácsi csatatéren elesett II. Lajos király Németalföldön élő özvegyét, Habsburg Máriát, aki már ifjú királynéként vonzódott az új vallási eszmékhez. 27 Hazatérése után anyja, Svetkovics Erzsébet és a humanista orvos, Nicolaus Pistalotius (Pestalozzi) hatására közeledett a lutheri tanokhoz. 28 A végső döntést 1570 körül hozhatta meg, ez idő tájt térhetett át az evangélikus hitre. Luther és Melanchton tanítása azonban sorozatos konfliktusokba sodorta. A protestantizmus két jeles képviselője ugyanis a török csapást Isten büntetéseként magyarázta, és a romlásból kivezető utat eleinte nem a fegyveres ellenállásban, hanem az evangélium hirdetésében és a vallási penitenciában látta. Batthyány (III.) Boldizsárnak döntenie kellett: átengedi birtokait a hódítónak, vagy fegyvert fog védelmükre. Mivel a török terjeszkedés nemcsak jószágait, hanem az egész Nyugat-Dunántúlt fenyegette, az utóbbit választotta. Igaz, hosszan vívódott, míg kialakította új hitbeli meggyőződését, amely ideológiai síkon lehetővé tette számára a fegyveres harcot. Ez szakítást jelentett a belenyugvást hirdető lutherizmussal. Fő támasza a lelkiismereti kérdésben Bejthe István németújvári prédikátor volt, aki maga is lassan és óvatosan tette meg a kálvini tanok befogadásához szükséges lépéseket, úgy tűnik, az 1580-as évek elején. 29 Batthyány döntése véglegesThury, 1908. 17-18. p.; Iványi, 1990. 17. p. Batthyány (I). Ferenc házat adományozott 1555-ben a protestáns Faddi (Fadinus) Bálintnak, (III.) Boldizsár nevelőjének Németújvárott, és szabad telket 1564-ben Somlyai Simon prédikátornak Rohoncon. Ugyanakkor (I.) Kristóf intézkedéseket hozott a birtokán élő minoriták ellen. Iványi, 1990. 37-39., 40., 52. p. Horváth, 1957. 334. ; Thury, 1908. 30. p. Édesanyja írta hozzá 1568-ban: „Kérhk, az Istenért, tarti egy jó prédikátort; meglátod megáld az Isten, magadat, jószágodat és minden martiadat, ámen." Lásd: Takáts Sándor: Batthyányné Zrínyi Dorica. In: Takáts Sándor: Régi magyar asszonyok. Bp., 1914- (továbbiakban: Takáts, 1914.) 129-130. (Bibliotheca vitae; 5.) Katona Imre: A Báthoriak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője. 2. köt., 1964. Szerk. Szentléleky Tihamér. 125