Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

PÁLFFY GÉZA EGY MEGHATÁROZÓ KAPCSOLAT EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN: LAZARUS FREIHERR VON SCHWENDI (1522-1583) Bariska István - elsősorban szeretett városa, Kőszeg egykori Habsburg-zálogbirtoklásának köszönhetően - immáron harminc esztendeje a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom együttélésének fáradhatatlan és mindig vidámságot sugárzó kutatója. Hatvanadik születésnapja alkalmából készült tanulmányunkban ezért egy oly fontos személyiségre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki Európa és Magyarország, illetve a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság között a 16. század második felében szilárd hidakat vert. Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583) magyarországi kapcsolatainak összegző bemutatása ugyanakkor talán elősegítheti, hogy a magyar történetírást sokszor félrevivő és elsősorban nem a forrásokra, hanem az érzelmekre építő nemzeti romantikus történelemszemlélet helyett a jövőben a levéltárak anyagára támaszkodó és közép-európai kapcsolatrendszerben gondolkozó vizsgálatok részesülhessenek előnyben. Elsősorban azért, mert - mint ezt Schwendi magyar kapcsolatai is bizonyítják oly fontos önálló államiságunkkal és hagyományainkkal együtt még a háborúk sújtotta török korban is mindig része, méghozzá gyakran meghatározó része tudtunk maradni Európának. EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG A 16. SZÁZADBAN Az elmúlt másfél évtized kutatásai már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Királyság részleges oszmán megszállásának és a területére zúdított állandó háborúskodásnak a következményei - a területi szétdarabolódás, a településhálózat tetemes károsodása, a termelőerők hallatlan pusztulása, a városfejlődés megrekedése, a magyar lakosság abszolút számának csökkenése, az idegen menekült-hullámok stb. - Magyarország fejlődésében több évszázadra kiható negatív változásokkal jártak.

1 Az újabb vizsgálatok ugyanakkor azt is bizonyították, hogy a háborúk súlyos kihatásai ellenére a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség szinte teljességgel, de részben még a maÖsszefoglalóan Szakály Ferenc: Mi veszett Mohács után? A magyarországi török uralom mérlege. = Valóság, 1988. 3. sz. 39-51. p.; Vő: Török kori történelmünk kritikus kérdései. Elhangzott 1997. február 7-én. Bp., 1999. 15 p. (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) 101