Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében

Urban Aladár BATTHYÁNY LAJOS MINISZTERELNÖKSÉGE A LEGÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN Az alábbi áttekintés nem a szokott módon kíván számot adni újabb ismeretekről vagy felismerésekről. A „Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri íratai"-nak sajtó alá rendezője szeretné kiemelni azokat az új ismereteket és felismert összefüggéseket, amelyek számára - az anyaggyűjtés három évtizede után

1 - vagy újszerűek voltak, vagy figyelmen kívül hagyott kapcsolatokra világítottak rá. Ez elsősorban abból következett, hogy az időrendben egymás mellé és egymás után került iratok lehetővé tették, hogy az első felelős miniszterelnök sokirányú tevékenységét egységében és folyamatában szemlélhessük. Ebben az értelemben tehát egy hoszszan elnyúló kutatás és három éves szövegeket ellenőrző, sajtó alá rendező munka eredményéről van szó, amelynek érdeme az, hogy 1546 publikált dokumentum révén ad képet Batthyány kormányelnöki és seregszervező tetteiről, intézkedéseiről. A két kötetre terjedő kiadvány több olyan kérdéskör dokumentumait közli, amelyek részben ismertek voltak, de most teljes szövegük olvasható, s ki is egészülnek újabb okmányokkal. Ilyen például István nádornak az udvarral, Ferenc Károly főherceggel való kapcsolata, vagy a Batthyány-kormány meg-megújuló kísérlete, hogy a királyt tartózkodásra Budára hívják, vagy legalább elérjük, hogy az országgyűlést személyesen nyissa meg. (Ismeretes, hogy a király betegségére hivatkozva előbb a trónörökös Ferenc Károly lejövetelét ígérték, majd Ferenc Józsefét, de az utolsó pillanatban az ifjú főherceg „hideglelés folytán" sem tudta vállalni a feladatot.) Érdeklődésre tarthatnak számot Batthyány kevéssé ismert országgyűlési hozzászólásai, mindenekelőtt március 21-ei és 23-ai a pozsonyi főrendi táblán elhangzott megnyilatkozásai. Egyik esetben a nádor közjogi szerepét meghatározó vitában érvényesítette a maga, alkotmányosan helyes álláspontját, a másik alkalommal pedig a felelős minisztériumról szóló törvényjavaslat vitájában fejtette ki nézeteit.

2 Számos egyéb részletre hívhatná fel ez az összegezés a figyelmet, olyan adatokra vagy intézkedésekre, amelyek 150 év távlatából közelebb hozzák a miniszterelnök tevékenységének részleteit, vagy megvilágítják egyes intézkedéseinek hátterét. A jelen beszámoló az alábbiakkal kíván áttekintésében foglalkozni: 1.) a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tevékenysége március végétől április közepéig; 2.) János főherceg közvetítő szerepe a horvát-magyar viszályban; 3.) a Batthyány-Doblhoff levélváltás és az osztrák belügyminiszter nyilatkozata a Reichsratban; 4.) személyi vonatkozású megfigyelések a kormány tagjaival kapcsolatban: Batthyány és Mészáros Lázár, illetve Kossuth és Szemere, valamint Mészáros Lázár esetében; 5.) Jellacic postájának egy elfogott, de nyilvánosságra nem került levele, s ennek következményei. ^s 43 «í.