Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében

1. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tevékenysége 1848. március 23-án Pulszky Ferenc futárként érkezett Pestről Pozsonyban. A Rendre Ügyelő Választmány üzenetét hozta a főváros türelmetlen hangulatáról, amely lassúnak találta az országgyűlés munkáját. Mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy a kormány még nem alakult meg, és amellett szigorú sajtótörvényt fogadtak el. Pulszky beszámolója komolynak festhette a helyzetet, mert Batthyány rövidesen előbb a követek tábláján, majd a mágnásoknál is bejelentette tervezett kormánya névsorát. Váratlan lépését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy „néhány egyéneknek tüsténti Pestre küldését" tartotta szükségesnek. Ezzel az elhatározással egyetértve István nádor is, aki még ezen a napon, március 23-án kinevezte a megbízott miniszterelnököt a fővárosban képviselő, általa leendő miniszterként megnevezett személyekből álló bizottmányt.

3 A nádor a rendkívüli helyzetre tekintettel hozzájárult, hogy a miniszternek előterjesztette Klauzál Gábor és Szemere Bertalan - és esetleg még mások is „ideiglenesen mindazon intézkedési hatósággal megbízassanak és felruháztassanak, mely az egész országban és kapcsolt részeiben a rend fenntartására megkívántatik'". A nádori felhatalmazás az „ideiglenes rendőri országos bizottmány" létrehozásáról beszél, s ezen testület elnökének nevezte ki Batthyány az ugyancsak március 23-án kelt levelében a Pesten tartózkodó Klauzál Gábort, tájékoztatva egyidejűleg Szemere, valamint a nádori felhatalmazás alapján Pulszky Ferenc és Nyáry Pál leendő államtitkárok kinevezéséről.

4 Klauzálra nemcsak azért esett a választás, mert a fővárosban tartózkodott és ismerte a viszonyokat, hanem azért is, mivel mind a pesti, mind a megyei forradalmi választmánynak alelnöke volt, így személye alkalmas volt a két testület között esetleg keletkező ellentétek rendezésére. Az anyaggyűjtés kezdeti fázisában úgy tűnt, hogy a dokumentumok közé elegendő felvenni az előbbi két levelet, illetve a magát Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (MOIB) elnevezéssel illető testület néhány, a miniszterelnökhöz és a nádorhoz intézett jelentését. A Bizottmány tevékenysége azonban - bár hetvenöt évvel ezelőtt iratait feldolgozta egy tanulmány - meglehetősen ismeretlen.

5 A korszerű összefoglalóban pedig ismétlődik az a vélemény, hogy a miniszterelnök a MOIBot a fővárosi választmány ellensúlyozására, illetve azzal a céllal hozta létre, hogy „Pesten ez a testület ragadja magához az irányítást", de erről a tevékenységről érdemben nem esik szó.

6 Mivel pedig a Bizottmány tevékenysége mind a fővárosban, mind vidéken igen jelentős volt, s átmenetet képezett a régi kormányszervek tevékenysége és az új kormány hivatalba lépése között, ez indokolttá tette, hogy a gyűjteménybe bekerüljön a MOIB minden fontos irata, érdemi intézkedésének dokumentuma. Jól mutatják ezek az anyagok, hogy a nádor által jóváhagyott kinevezés milyen tekintélyt biztosított a Bizottmánynak, így együttműködött vele a Helytartótanács, a Kamara, sőt a főhadparancsnokság (Generalkommando) is. Végül e dokumentumok közlése mellett szólt az, hogy a MOIB nem csupán a miniszterelnök megbízásából és képviseletében - de teljes intézkedési hatáskörrel - tevékenykedett, hanem iratai között számos a nemzetőrség kezdeti szerveződésével kapcsolatos beszámolót és rendelkezést találunk. A nemzetőrség „első felállítása" pedig Batthyány nem elnöki teendői ^s 44 «^