Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt

ként egyre nagyobb befolyásra tett szert. A titkosrendőri jelentések már 1839 júniusában őt tekintették a szerveződő mágnásellenzék vezérének. Batthyány később - Széchenyivel közösen - megalapította az ellenzéki főnemeseket tömörítő ún. kiskaszinót. A kiskaszinó társas összejövetelein Batthyány arra törekedett, hogy összehangolja az ellenzék felsőtáblán történő, nyilvános fellépését. A Batthyánynál tartott tanácskozások alkalmával előre kiosztották a szerepeket, és esetenként el is próbálták az „előadást".

60 A császári titkosrendőrség értékelése szerint mintegy 29 mágnás tartozott következetesen a főrendi ellenzékhez, míg további 17 főnemes csupán alkalmanként támogatta az oppozíciót. Batthyány Lajost az ellenzék legkeményebb, legradikálisabb magjához sorolták.

61 1839 novemberében Batthyány szorgalmazására megállapították és elfogadták a főrendi ellenzék alapelveit, amely szerint előre kidolgozzák a követendő taktikát, és rendszeresen megtárgyalják az országgyűlés napirendjére kerülő kérdéseket.

62 Batthyány decemberi programvázlata az elérendő politikai célok megfogalmazása mellett összefoglalta a főrendi ellenzék gyakorlati teendőit is. Batthyány szerint a politikai hatalomnak a mágnásoppozíció kezében való összpontosítása lenne a legmegfelelőbb eszköz „minden lehető jó"

63 előmozdítására. Előre ki kell tehát dolgozni az országgyűlésen keresztülviendő fő kérdéseket, majd azokat meghatározott szellemben kell eldönteni a diétán. A mágnási rend politikai túlsúlyának érdekében ápolni kell a népszerűséget, és létszámukat független főnemesek bevonásával kell növelni. Politikai nyomást kell gyakorolni az országgyűlés alsótáblájára is. A vármegyékben annak érdekében kell érvényesíteni befolyásukat, hogy a megyék ellenzéki követeket válasszanak, a követeknek adandó utasítások pedig előre kidolgozott, egységes, ellenzéki szellemben készüljenek.

64 Batthyány - családi tapasztalataiból kiindulva - lényegesnek tartotta a nők szerepét is. Titkosrendőri jelentések tucatjai tanúskodnak róla, hogy Batthyány felesége politikai szerepének jelentőségét nem az ellenzék túlozta el. Zichy Antónia grófnő valóban meghatározó egyénisége volt mind a pozsonyi országgyűlések, mind a főváros, Pest társasági életének. Háziasszonyként és vendégként egyaránt híveket toborzott az ellenzék számára. Személyiségének páratlan varázsa elősegítette Batthyány Lajos politikai karrierjét; annak ösztönzője és támogatója is volt egyben. Batthyány és követői már az 1839/40-es országgyűlés idején megkísérelték érvényesíteni politikai befolyásukat a vármegyékben is. Pozsony megyében egy ellenzéki követjelöltet támogattak, Vas megyében pedig megpróbálták visszahívatni a megye követét, és a követutasítások megváltoztatására törekedtek.

65 Batthyány a felsőtábla ülésein is igyekezett nyilvánvalóvá tenni vezérszerepét. Számos alkalommal a főrendi tábla kisebbségének nevében szólalt fel, és a főrendi ellenzék egészének képviseletében tűzött össze a nádorral. Összetűzései egyszersmind a politikai mozgástér határainak kipuhatolását, és a határok lehetőség szerinti tágítását is szolgálták. A mágnásellenzék vezérszónokai ugyan rendre mások voltak - ő csupán az új one megajánlás tárgyalásakor szólalt fel elsőként

66 -, ettől függetlenül azonban Batthyány volt a főrendi ellenzék tényleges vezére. A gróf elsősorban a kulisszák mögött, az ellenzéki kiskaszinóban érvényesítette befolyását, és főként a vallásszabadság vala^20Í^