Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt
gadása mellett. 53 Több esetben azonban ő maga tért el az ellenzék közösen elfogadott álláspontjától, így pl. az ellenzék többségével szemben a törvényesség betartására hivatkozva akadékoskodott István főherceg nádorrá választásakor. 54 Az ellenzék nacionalista többségével dacolva kivételes nemzetiségi toleranciáról tett tanúbizonyságot, miközben a horvát nyelv törvénybe iktatását indítványozta a horvátországi nyelvhasználat főrendi vitájában. 55 Az örökváltság kérdésében szintén Batthyány terjesztette be az egyik legradikálisabb javaslatot, amikor a földesurak tökéletes kármentesítése helyett a méltányos kárpótlást indítványozta. 56 Batthyány politikai nézeteit összegezve igazat kell adnunk Gergely Andrásnak, hogy a reformellenzék élére emelkedett gróf „politikai arculata nem igazán egyénített". 51 Néhány esetben tetten érhető ugyan egyéni álláspontja - mint a nádorválasztás, a horvátországi nyelvhasználat vagy az örökös tartományok alkotmányossága kérdésében -, általában és összességében azonban a mások által korábban megfogalmazott, és a rendi ellenzék többsége által is hangoztatott szabadelvű nézeteket vallotta magáénak. Batthyány pártvezéri tevékenysége Batthyány Lajos nem volt teoretikus, elmélyült, töprengő gondolkodó, nem gyarapította jelentős elképzelésekkel a magyar liberális ellenzék célkitűzéseit. Az 1840-es évek ellenzéki mozgalmának nem ő adott határozott politikai irányvonalat. Kiváló szervezőkészségére támaszkodva összefogni és egységesíteni próbálta az ellenzék egyes szárnyainak időnként eltérő nézeteit, törekvéseit. Nem elvi irányítója, hanem gyakorlati vezetője volt az egységesülő ellenzéknek; született pártvezér. Olyan politikus, aki nem csupán szavai és tettei által vált vezetővé, hanem már születésétől kezdve, alkatánál fogva magában hordozta ezt az adottságot, és csupán megfelelő körülményekre volt szüksége, hogy vezetésre termett személyisége érvényesülhessen. Batthyány természetes közege az arisztokrácia volt, rangjához méltóan, nagyvilági módon élvezte az élet örömeit, szenvedélyesen szeretett és gyűlölt. Politikai törekvéseiben nyílt, őszinte, becsületes és lovagias volt, határozottság, erős akarat és makacs kitartás jellemezte. A távoli rokon és politikai harcostárs, Batthyány Kázmér gróf jellemzése szerint Batthyány Lajos „magasb lelkületű férfiú volt; jellemében, hasonlóan arcának nemes alakjához, márvány homlokához, volt valami antik, ószerű ... Modorában büszke és fönnhéjázó, szenvedélyes, de egyszersmind szilárd és megfontoló, megvetette a beteges népszerűség tapsait ... Természeténél fogva nemes és fennkölt hajlamú, s nagy értelmességgel és az ítélőerő kiváló élességével fölruházva, áthatva saját becsének érzetétől, ki ha egyszer azt vélte, hogy igaza van, oly makacssággal tartotta fönn elhatározását, melyet legyőzni nem lehetett." 58 Szemere Bertalan szerint Batthyány már termetével kimagasodott a társai közül, önkéntelenül is magára vonzotta a figyelmet, és mintegy ösztönszerűleg vezérnek tekintették. 59 A főrendi ellenzék szervezését Batthyány Lajos már az 1839-es országgyűlésre készülve megkezdte, arra ösztönözve a fiatal mágnásokat, hogy a diétán ellenzéki szellemben lépjenek föl. A főnemesek országgyűlési klubját rögtön a diéta elején megszervezte. El kívánta fogadtatni azt is, hogy a tagok a klubban közösen kialakított álláspontot képviseljék a felsőtábla ülésein. A klub összejöveteleit kezdetben Batthyány szállásán tartották, és házigazda*» 19«*
