Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Gerő András: A hiányzó Batthyány-kultusz

Gerő András A HIÁNYZÓ BATTHYANY-KULTUSZ Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány kivégzett miniszterelnökének, a polgári átalakulás politikai folyamatát levezénylő államférfinak nincs kultusza. A nemzeti emlékezet számára elsődlegesen mártíriuma jelenik meg, amit mi sem jelez jobban, mint az a tény, hogy az ország fővárosában, Budapesten kivégzésének helyén örökmécsese van, de példának okáért egészalakos szobra - leszámítva az ikervári kastély mellett 1913-ban emelt szobrot sehol sincs. Igaz ugyan, hogy alapítvány és társaság is viseli nevét, de ezek pusztán politikai pszeudoszervezetek és nem a történelmi örökség továbbgondozásának és a kultusz ápolásának intézményei. Egy történész számára nem magától értetődő kérdés a hiányról gondolkodni. A történész szakma általában azokban a módszertani technikákban érdekelt, amelyek a létező vagy a létezett bemutatásával, magyarázatával, értelmezésével foglalkoznak; Nem szokás olyan kérdést feltenni, ami valaminek a hiányát tudakolja és - éppen ezért - nem is nagyon van módszertani apparátusunk e tekintetben. Persze arra nem is érdemes rákérdezni, ami amolyan Istentől-embertől elrugaszkodott gondolat terméke, de ahol elvileg értelmesnek tűnik a hiányra való rákérdezés, ott - megítélésem szerint érdemes elgondolkodni a nem létezés okain. Batthyány esetében lehet a hiányról gondolkodni. Annál is inkább, mert a reformkor és 1848/49 a modern magyar nemzettudat és nemzeti mitológiai kialakulásának, gyors ütemű és hosszú távú rögzültségének időszaka volt. Batthyány pedig mind a reformkor, mind 1848 kulcsszereplője, egyik főszereplője. Megítélésem szerint két irányból érdemes a kérdéshez közelíteni. Az egyik irány a modern nemzeti mitológia létrejötte felől indul és tulajdonképpen azt próbálja meg értelmezni, hogy az új világi istenség, a nemzetisten milyen dimenziók és jelképek, - akár megszemélyesült - szimbólumok mentén formálódott. A másik dimenzió az, hogy a létrejött nemzeti mitológiához a politikai célú kultuszteremtés mit tett hozzá - esetleg folytatva, kiegészítve, átértelmezve a már egyszer létrejöttét, megkísérelve, hogy új elemekkel bővítse azt. Az első megközelítés a teljes panoráma érzékeltetésére törekszik, a második - jelen esetben - szűkített lesz. A szűkítést nem csak Batthyány személye indokolja, hanem az is, hogy a modern nemzeti mitológia használata a politikai tömegkultúra teljes szimbolikus mezejének történetét jelenti, ami vélhetőleg egy szélességében, mélységében és hosszúságában befejezhetetlen feladatot jelent. Lássuk tehát az első megközelítést, a nemzetisten születését. A mitológia A modern magyar politikai mitológia meghatározó keretei, tartalmi jegyei a reformkorban és 1848/49ben jöttek létre. Az ok egyszerű: ez az időszak te•&> 123 «*g>