Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

gróf vallomása Sopronban, 1849. április 17-én kelt, s a következőképpen hangzott: „Rohonczy királyi biztos úr által felszólíttatván, kötelességszerűen bizonyítom, - miszerint 848. október 6-án reggel megtudtam, hogy Batthyány Lajos gróf éppen megérkezett Bécsből - s mivel különféle hírek terjengtek a bécsi nyugtalanságokról, kíváncsi voltam valami biztosabbat megtudni róluk, s reggel 8 órakor hozzá mentem, egy szófán feküdt, egy kabát volt ráterítve. - Kérdésemre, mi újság Bécsben, azt válaszolta: - Bécsben vér fog folyni, a gumpendorfi kaszárnyában lévő katonaság vonakodik a Magyarországra vonulástól, a polgárok hozzájuk csatlakoztak, s harcra kerül sor. A gróf meglehetősen fáradtnak és komornak látszott".

50 Az iratból egyértelműen kiderül, hogy Széchényi Pál gróf, István testvére ezt a bizonyítványt Rohonczy Ignácnak, Sopron megye királyi biztosának felszólítására állította ki. Széchényi Pál maga is a konzervatívokkal rokonszenvezett, sógora, ZichyFerraris Bódog révén Metternichhel is rokonságban állott.

51 Rohonczy, a nyugat-magyarországi konzervatívok e jeles figurája kimondottan ellenséges volt Batthyányval szemben. Ez magyarázza, hogy „különnyomozást" is folytatott a grófra nézve terhelő bizonyítékok ügyében. Széchenyi Pál vallomása azért volt fontos, mert valószínűsítette azt a vádat, hogy a Batthyány előre tudott az október 6-án a délutáni órákban kitört bécsi fölkelésről; ha pedig tudott róla, nyilván köze lehetett a kirobbantásához is. Érdekes módon, a vallomás csak 1849 júniusában jutott szerephez, amikor Leuzendorf hadbíró ennek alapján mondta fontosnak Széchenyi Pál kihallgatását annak kiderítésére, hogy Batthyány „aki október 5-én távozott Bécsből, megérkezett-e Sopronba, s ha igen, mikor, ott meddig tartózkodott, s hogy vajon tehát ő személyesen lehetett-e egyáltalán tanúja a hatodikai katasztrófának Bécsben'.

51 Július 8-án a bécsi cs. kir. Központi Katonai Vizsgálóbizottmány ennek alapján rendelte el Széchényi Pál újabb kihallgatását. A Mödlingben tartózkodó Széchényi levélben szólították fel a megjelenésre, és így a kihallgatásra július 16-án Bécsben került sor. Széchényi vallomásában megismételte a rövid bizonyítványban mondottakat. Ugyanakkor megjelölte Batthyány Sopronba érkezésének vélhető időpontját, reggel 6-Vil órát. Csupán annyit tett hozzá, hogy „az említett beszélgetés kapcsán különösképpen feltűnt, hogy Batthyány honnan tudhatta azt már hatodikán reggel oly bizonyossággal, ami csak e nap folyamán zajlott le Bécsben" 53 Ezzel kapcsolatban a vizsgáló bizottmány figyelmébe ajánlotta Wallis Mihály grófot, aki Batthyányval hosszabban értekezett. A hozzá intézett többi kérdésre vagy semleges, vagy Batthyányra nézve kedvező vallomást tett: így kiemelte, hogy Batthyány ugyan csatlakozott a Vas megyei népfelkeléshez, de lováról leesvén, nem vett részt annak harcaiban. Ugyanakkor Széchényi ajánlásával súlyosbította Batthyány helyzetét: Wallis ugyanis súlyosan terhelő vallomást tett Batthyányra.

54 Széchényi vallomását július 17-én küldték meg Leuzendorf hadbírónak.

55 A vallomás csak augusztus 20-án, Batthyány újabb kihallgatásakor került elő, Leuzendorf ugyanis azzal vádolta a grófot, hogy október 6-án Sopronban „már olyan eseményekről számolt be, melyekre csak napközben került sor Bécsben".

36 Batthyány erre azt felelte, hogy Wodianer Móric beszélt neki „a katonaság és polgárság közt várható összecsapásról, a katonák engedetlenségéről, s a valószínű vérontás*» 108 M.