Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez
ról". 51 Neki magának fogalma sem volt arról, mi történik Bécsben, és Széchényi Pál grófnak is csak a Wodianertől hallottakat adta tovább. Aznapi vallomása végén még kitért arra, hogy Széchényi és a szintén terhelő' vallomást tevő Meszlényi Lajos „a legnagyobb ellenfelei voltak a márciusi törvények által Magyarországon előidézett változásoknak, s ebből kifolyólag ellenséges érzülettel kellett, hogy viseltessenek politikai pályám iránt, miután ők a korábbi, az azóta már megdöntött párt hívei voltak". 58 Leuzendorf az augusztus 29-én elkészített tárgyalásvezetői előterjesztésében azzal a váddal foglalkozva, hogy része volt-e Batthyánynak az október 6ai forradalom előidézésében, Széchényi vallomására is bizonyítékként hivatkozott, noha hangsúlyozta, hogy Széchényi adatai bizonytalanok. A Széchényi Pál révén a nyomozás látkörébe került Wallis Mihály gróf vallomását azonban már perdöntőnek vélte; azaz Széchényi Mihály nem saját vallomása, sokkal inkább Wallis megemlítése révén játszott szomorú szerepet Batthyány elítéltetésében. 59 A császár felelőssége Batthyány perének egyik legfontosabb fordulópontja 1849. augusztus vége. Augusztus 30-án az Olmützben ülésező haditörvényszék előbb egyhangúlag halálra ítélte a miniszterelnököt, majd hasonló egyöntetűséggel foglalt állást a Leuzendorf hadbíró által készített kegyelmi előterjesztés mellett. Károlyi Árpád joggal tételezte fel, hogy a jól megindokolt kegyelmi előterjesztést az magyarázza, hogy Leuzendorfot hivatalos helyről azzal biztatták: a császár a halálra ítélt miniszterelnököt kegyelemben fogja részesíteni. 60 Abban, hogy ez nem így történt, Haynaunak volt komoly szerepe. A magyarországi cs. kir. csapatok fővezére augusztus 29-én követelte, hogy a volt miniszterelnök ügyében ő dönthessen, mert az a Magyarországban és Erdélyben teljhatalommal bíró fővezér jurisdikciója alá tartozik. A cs. kir. hadügyminisztérium szeptember 3-án utasította a Katonai Fellebbviteli Törvényszéket, hogy Batthyány periratait az ítélet aláírása végett küldjék át Haynauhoz. Ezzel a miniszterelnök sorsa Haynau kezébe került. 61 Volt azonban még egy esély. Az augusztus 31 ei minisztertanács ugyanis úgy határozott, hogy Haynau a megerősített halálos ítéleteket végrehajtás előtt terjessze fel a minisztertanácshoz engedélyezés végett. A minisztertanács határozatát azonban utóbb olyan értelemben változtatták meg, hogy Haynaunak csupán utólag kellett bejelentenie a végrehajtott halálos ítéleteket. Ezáltal pedig teljes egészében a vérszomjas fővezér kényétőlkedvétől függött, hogy kiknek az ítéletét hajtják végre és mikor. Köztudomású tény, hogy az 1849 októberi kivégzések miatt olyan nemzetközi felháborodás támadt, hogy az uralkodó és az osztrák kormány jónak látta egy időre felfüggeszteni a kivégzések folytatását, így a tizenötödik aradi vértanúként emlegetett Kazinczy Lajos ezredes 1849. október 25-ei kivégzését követően egészen 1850 januárjáig nem hajtottak végre újabb halálos ítéleteket. Sőt, az osztrák minisztertanács fontosnak tartotta, hogy a közvéleményt ne hivatalos közleményekkel, hanem informális módon tájékoztassák a kivégzések felfüggesztéséről, valamint arról, hogy ez az uralkodó akaratából történt. Az uralkodó kegyelmességé* 109Í^
