Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

ról". 51 Neki magának fogalma sem volt arról, mi történik Bécsben, és Széchényi Pál grófnak is csak a Wodianertől hallottakat adta tovább. Aznapi vallomása végén még kitért arra, hogy Széchényi és a szintén terhelő' vallomást tevő Meszlényi Lajos „a legnagyobb ellenfelei voltak a márciusi törvények által Magyarországon előidézett változásoknak, s ebből kifolyólag ellenséges érzülettel kellett, hogy viseltesse­nek politikai pályám iránt, miután ők a korábbi, az azóta már megdöntött párt hívei voltak". 58 Leuzendorf az augusztus 29-én elkészített tár­gyalásvezetői előterjesztésében azzal a váddal foglal­kozva, hogy része volt-e Batthyánynak az október 6­ai forradalom előidézésében, Széchényi vallomására is bizonyítékként hivatkozott, noha hangsúlyozta, hogy Széchényi adatai bizonytalanok. A Széchényi Pál révén a nyomozás látkörébe került Wallis Mi­hály gróf vallomását azonban már perdöntőnek vél­te; azaz Széchényi Mihály nem saját vallomása, sok­kal inkább Wallis megemlítése révén játszott szo­morú szerepet Batthyány elítéltetésében. 59 A császár felelőssége Batthyány perének egyik legfontosabb forduló­pontja 1849. augusztus vége. Augusztus 30-án az Olmützben ülésező haditörvényszék előbb egyhan­gúlag halálra ítélte a miniszterelnököt, majd ha­sonló egyöntetűséggel foglalt állást a Leuzendorf hadbíró által készített kegyelmi előterjesztés mel­lett. Károlyi Árpád joggal tételezte fel, hogy a jól megindokolt kegyelmi előterjesztést az magyarázza, hogy Leuzendorfot hivatalos helyről azzal biztat­ták: a császár a halálra ítélt miniszterelnököt ke­gyelemben fogja részesíteni. 60 Abban, hogy ez nem így történt, Haynaunak volt komoly szerepe. A magyarországi cs. kir. csa­patok fővezére augusztus 29-én követelte, hogy a volt miniszterelnök ügyében ő dönthessen, mert az a Magyarországban és Erdélyben teljhatalommal bíró fővezér jurisdikciója alá tartozik. A cs. kir. hadügyminisztérium szeptember 3-án utasította a Katonai Fellebbviteli Törvényszéket, hogy Bat­thyány periratait az ítélet aláírása végett küldjék át Haynauhoz. Ezzel a miniszterelnök sorsa Haynau kezébe került. 61 Volt azonban még egy esély. Az augusztus 31 ­ei minisztertanács ugyanis úgy határozott, hogy Haynau a megerősített halálos ítéleteket végrehaj­tás előtt terjessze fel a minisztertanácshoz engedé­lyezés végett. A minisztertanács határozatát azon­ban utóbb olyan értelemben változtatták meg, hogy Haynaunak csupán utólag kellett bejelente­nie a végrehajtott halálos ítéleteket. Ezáltal pedig teljes egészében a vérszomjas fővezér kényétől­kedvétől függött, hogy kiknek az ítéletét hajtják végre és mikor. Köztudomású tény, hogy az 1849 októberi ki­végzések miatt olyan nemzetközi felháborodás tá­madt, hogy az uralkodó és az osztrák kormány jó­nak látta egy időre felfüggeszteni a kivégzések foly­tatását, így a tizenötödik aradi vértanúként emle­getett Kazinczy Lajos ezredes 1849. október 25-ei kivégzését követően egészen 1850 januárjáig nem hajtottak végre újabb halálos ítéleteket. Sőt, az osztrák minisztertanács fontosnak tartotta, hogy a közvéleményt ne hivatalos közleményekkel, ha­nem informális módon tájékoztassák a kivégzések felfüggesztéséről, valamint arról, hogy ez az uralko­dó akaratából történt. Az uralkodó kegyelmességé­* 109Í^

Next

/
Thumbnails
Contents