Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

bornagyot azzal fenyegette volna, miszerint további ellenszegülése esetén családtagjait minden további nélkül a népharagnak engedi által. Az események előadása eddig a korábbi vallomás kiegészítésének és pontosabb megfogalmazásának tekinthető. Ezután azonban egy, a vallomás tárgyával csak áttételes kapcsolatban lévő kijelentés következik: „Nincs további előadnivalóm, csupán az, hogy valamennyi reguláris csapat szelleme röviddel azelőtt még oly kiváló volt, hogy fel lehetett volna használni őket a rend helyreállítására, ha a bán ellenségeskedései Lamberg halála után rövid időre szünetelnek, s ezáltal lehetővé vált volna ezen hír elterjesztése valamennyi csapat között, s ennek megdöbbentő benyomását minden becsületes emberre általánossá tenni sikerült volna".

4

* Azaz: Batthyány - hasonlóan korábbi vallomásaihoz - azt erősítgette, hogy a helyzet végleges elmérgesedéséért a becsvágyó Jellacicot terheli súlyos felelősség. A vallomás felolvasását követően Batthyány még két, értelmező jellegű kiegészítést tett. Felismerve azt, hogy a stixneusiedeli haditanácson tett azon indítványa, miszerint még várjanak a hadsereg előnyomulásával, úgy is értelmezhető, mintha csupán katonai jellegű fenntartásai lettek volna a határ átlépésével kapcsolatban, hozzáfűzte: „tényleges indítványom a cs. kir. határ elhagyása, ezzel együtt az osztrák területről történő azonnal visszavonulás mellett szólt, mivel ezen véleményemet tekintettel annak politikai fontosságára - a stratégiai körülményekre való tekintet nélkül kimondani elhatároztam" 45 A jegyzőkönyv végén tett megjegyzésénél pedig felismerte azt, hogy ennek alapján joggal kérdezhetnék tőle: ha a reguláris csapatok szelleme ilyen kiváló volt, miért nem használta fel azokat „a rend helyreállítására".

46 Ezért ehhez hozzáfűzte: „a hadsereg szellemével kapcsolatban legutóbb említett véleményem csupán a későbbiekben keletkezett, - ezért nem volt lehetséges számomra, hogy a közvetlenül Lamberg halála után Jellaciccsal folytatott megbeszélésemet követően intézkedéseket kíséreljek meg"

41 A vallomás - amely megerősítette Móga korábbi és későbbi állításait - hozzájárult ahhoz, hogy Mógát legalább a második határátlépésért ne vádolják. Hozzáteendő, hogy Batthyány nemcsak Mógát igyekezett menteni, hanem tartózkodott attól is, hogy ezt mások bevádolása árán tegye. Egy hiányzó vallomás A Batthyány elleni legsúlyosabb vádak egyike az volt, hogy részt vett az október 6-ai bécsi forradalom előkészítésében és kirobbantásában. Miután okmányszerű bizonyítékot nem sikerült találni erre a vádra, nagy szerephez jutottak azok a tanúk, akik a gróf októberi bécsi, majd soproni tartózkodásával kapcsolatban olyan adatokkal szolgáltak, amelyek megerősíthették, vagy valószínűsíthették e vádat. Castiglioni altábornagy, a soproni katonai kerület parancsnoka április 28-án küldte meg a budai cs. kir. Katonai és Politikai Központi Vizsgálóbizottmánynak Königmayer Károly, nyőgéri plébános vallomását Batthyány hegyfalui levelével kapcsolatban, valamint Széchényi Pál gróf „hasonlóképpen feltáró jellegű tanúságtételét".

48 Az iratot közzétevő Károlyi Árpád jegyzetben közölte: „ez QZ igen fontos irat, melyre pedig a pör folyamán hivatkozás történt, sehol sem található".

49 A bécsi Hadilevéltárban, a cs. kir. fősereg úgynevezett Detailakten című gyűjteményéből azonban előkerült az ominózus vallomás. Széchényi Pál ^ 107 «É.