Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)

шяшшшшшвшяшшяшшяшшшшшввишш a vele szomszédos Pácsony és Lapsa (ma: mindkettő Pácsony területe), a távolabbi Szemenye és Jeli (a mai Kám területén), amelyek mint prédium - azaz kisebb gazdaság - vannak meg­nevezve, továbbá egy ekényi (mintegy 150 hold) föld Gönyök faluban (ma: Csehimindszent része). A fenti birto­kok némelyikén szőlőt is birtokolt a káptalan. A következő falvakban csak szőlővel rendelkezett: Szarakad (ma: Olaszfa része), Csehi és Törböc (ma: Gersekarát része). Jeli prédiumon vi­szont a szőlő mellett még két malma is volt. A bővizű Gyöngyös folyó mentén olyan prédiumok terültek el, amelyek­hez szántóföld, néhol erdő, de minde­nekelőtt malom tartozott: Miiek (ma: Vasszécseny része), Kenéz és Mosó (ma: mindkettő Kenéz része) valamint Megyehíd. Távolabbi birtoka csupán egyetlenegy volt az egyházi testület­nek, a Sopron megyei Illmic (ma: ill­­mitz, Ausztria), amelyet a prépost az összeírás idején adományozott családi birtokából kanonokjainak. A középkor folyamán a káptalan a megye mindkét részén jelentősen bővítette birtokait. Vasvár területén még а XIII. század végén megsze­rezte Zsidóföldét, a X1II-XIV. század fordulóján pedig Szentmihályfalvától Pá­­csonyon át egészen a mai Olaszfáig ösz­­szefüggő birtok­tömböt alakított ki, amelyhez a ké­sőbbiekben még kisebb-nagyobb birtokrészeket csatolt a szom­szédos Oszkóból és Kalocsából (ma: Győrvár része). Je­lentős birtokgyara­podást hozott а XV­­XVI. század fordulóján a Szemenyével szom­szédos Csipkerek megvá­sárlása. A Gyöngyös-mentén a legjelentősebb szerzeményt Lipárt (ma: Vasszécseny része) je­lentette, amely egy misealapítvány révén került a káptalan kezére. Már a szombathelyi püspökség megalapítása után jutott a székeskáptalan a Pápóc és Kemenesszentpéter körüli birto­kokhoz, amelyekből önálló uradalmat szervezett. Ezeknek a birtokoknak a döntő többsége egészen а XX. száza­dig a káptalan - pontosabban a Vas­vár-Szombathelyi Székeskáptalan - tulajdonában maradt. ▲ Káptalanolaszka ábrázolása еду XVIII. századi kéziratos térképen (SZEL Térképtár SzK 5.) A káptalan ▼ Vasvár környéki birtokainak kialakulása (Kiss Gábor rajza) ▼ Szentmihályfalva egy XIX. századi kéziratos térképen (M N L Va M L Térképgyűjtemény U 709.) нс 7

Next

/
Thumbnails
Contents