Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
A szemenyei Szent Vendel-templom A (Fotó: ZCB, 2019.) Szemenye nevét az 1217. évi összeírás átirata Zcemene alakban tartotta fenn, amelyben feltehetően keveredik a XIII. és a XIV-XV. századi helyesírás, az eredeti oklevélben minden bizonnyal Zemene név állhatott (az Árpád-korban az ’sz’ hangot többnyire ’z’ betűvel jelölték). A következő írásos adat több mint száz évvel későbbről, 1348-ból származik, ekkor Sceminye formában írták le a falu nevét (az Anjou-kortól az ’sz’ hangot egyre inkább ’se’ betűkapcsolattal jelölték). Ennek megfelelően a falu nevét a kezdetektől a maihoz hasonlóan, ’szemine' vagy 'szemenye' alakban ejthették. Szemenye azon kevés birtokok közé tartozik, amelyek teljes egészében a káptalan tulajdonában álltak, más birtokosról a középkor folyamán nincs adatunk. Talán ennek tudható be, hogy viszonylag kevés adat maradt fenn a faluról, többnyire csak akkor jegyezték fel a nevét, amikor a szomszédos birtokosok hatalmaskodtak a területén. 1348-ban Csipkereki Péter hajtott el állatokat innen, és a falu határának egy részét is elfoglalta. 1366-ban ismételten Csipkerek földesura hatalmaskodásai miatt tiltakozott a vasvári káptalan. 1409-ben a Csehiben és Mindszenten birtokos Ostffy család foglalta el Gönyököt és tett kárt a szemenyei jobbágyok gyümölcsfáiban. A probléma csak akkor oldódott meg véglegesen, amikor a XV-XVI. század fordulóján Csipkerek nagy részét is megszerezte a káptalan, és ezzel egy kiterjedt - többé-kevésbé összefüggő - birtoktömböt hozott létre Szemenyétől, Csipkereken és Gönyökön át a csehi és mindszenti birtokrészekig. Ä falu a török időkben elnéptelenedett, területét a XVIII. században még káptalani tulajdonként tartották nyilván, de idővel mint erdős területet - a sárvári várhoz tartozó Farkas-erdő részeként - bekebelezte a sárvári uradalom. A XVIII. század közepén az uradalom telepített ide és a szomszédos Egervölgyre német ajkú jobbágyokat. A falut kezdetben Farkasszentgyörgynek nevezték, hogy a káptalannal elkerüljék a vitát, de később mégis a Szemenye név állandósult. Szemenyének sem a középkorban, sem az újkorban nem volt temploma, a falu a kámi plébániához tartozott. Az első kápolna 1827-ben épült, 1932- ben ezt bővítették ki a ma is álló templommá. Szemenye látképe nyugat felöl ▼ (Fotó: ZCB, 2019.) szemenye
