Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
ám neve napjainkban is szorosan összefonódik ajeli névvel, bár az elpusztult középkori falu helyét nem a mai Jeli arborétum területén, hanem a Csörnöc-Herpenyő mentén kell keresni. A két település közül az Árpád-korban Jeli volt a jelentősebb, nem véletlen, hogy ennek neve szerepel az 1217. évi összeírásban, Cely alakban. Hasonlóan írták le a nevet a következő írásos említésben, 1248-ban is, és lényegében ez a forma használatos később is a középkori forrásokban; ennek kiejtése megfelel a népnyelvben ma is élő Gyeli változatnak. Jeli mint prédium, azaz kisebb gazdaság tűnik fel az összeírásban, egy szőlővel és egy-egy malommal a Herpenyő és a Paponyás (ma: Koponyás-patak) vizén. A birtok nagyobb része - Jeli és Kám falvakkal - a várjobbágyi eredetű Herény nemzetség tulajdonában állt. Ez a kiterjedt rokonság, amely a XIIIXIV. század fordulóján osztozott meg birtokain, egyes ágait jelentősebb falvai - Herény, Káld, Jeli - alapján nevezte el, közülük a Káldy család a legújabb időkig fennmaradt. Kám neve 1292-ben kerül elő először egy határjáró oklevélben a birtokos megnevezése nélkül. Ekkor Каст alakban írták le, amelyet ’kán’ formán ejthettek ki (ez a forma volt használatos aztán a középkor folyamán). 1313-ban a Herény nemzetség egyik birtokosztályában már egyértelműen szerepel Kám is mint nemzetségi birtok. Kámot és Jelit rokon családok, de elkülönülve birtokolták, a középkor végére azonban mindkét falu a Káldy család kezére került. A káptalan azonban megőrizte itteni birtokrészét és egyik malmát, amely az őrkanonok (custos) jövedelméhez tartozott, ezért Kustosföldének is nevezték. Jeli falu a török időkben teljesen elpusztult, területe Kám határába olvadt. Jeli puszta és Kustos-major - mint káptalani birtok - azonban а XX. század elejéig megőrizte különállását. A Káldy család а XVI. században elvesztette kámi birtokainak nagy részét, helyettük újabb birtokos családok jelentek meg, amelyek közül legismertebbek az egykor itt kastélyt is birtokló Szegedy, Kisfaludy és Bezerédj családok. Jeliben 1342-ben Szűz Mária tiszteletére plébániatemplom állt, ennek már ekkor leányegyháza a kámi Szent Andrástemplom. A plébánia tizednegyede a káptalan jövedelmeihez tartozott. A török hódoltság idején mindkét templom elpusztult, a kámi templom а XVIII. században épült újjá. kám (jeLil pßediumqely ▲A kámi Szent András-templom (Fotó: ZCB, 2019.) ▼ Kám látképe kelet felől (Fotó: ZCB, 2019.)
