Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
qeRsekARÁt ítÖRBÖC] Gersekarát neve két korábbi falu - Gerse és Karátfölde - elnevezését őrzi, de határához tartozik egy harmadik, elpusztult település, Törböc területe is, amelynek emléke dűlőnévként ma is él. Ez utóbbi szerepel az 1217. évi összeírásban Turputz formában leírva, ami bizonyára hibás másolás eredménye. Az eredetiben talán Turbuch vagy Trebuch állhatott. A következő okleveles adat - amely 1276 környékéről származik - már a Trebuch formát jegyezte le. Ezeket a lejegyzéseket annak idején a maihoz hasonló módon ’türbüc-nek vagy ’trebiic’-nek ejthették. Az összeírás a települést vilía-nak, azaz falunak nevezi, és csupán egy szőlőt jegyez fel itt. Törböc falut már bizonyára ekkor is - mint a későbbiekben is - kisnemesek lakták, akik a középkor végéig többször is feltűnnek a környékbeli peres ügyekről fennmaradt oklevelekben. A falu egy részét már a középkor végén megszerezte a szomszédban birtokos Gersei Pethő család, a török korban elnéptelenedett település pedig beolvadt Gerse határába. Gerse neve az 1250-es években tűnik fel először az írásos emlékekben Guersa alakban. A birtok ekkor már kizárólagosan a Nádasd nemzetség egyik ágának, a Gersei Pethők őseinek tulajdonában volt. Ez az ág majdhogynem tragikus véget ért: az 1310-es években egy hatalmi leszámolás során itt, gersei udvarházukban és a mellette álló templomban mészárolták le a család nagy részét. A birtokokat - különleges királyi kegyből - az egyetlen túlélő kislány, Gersei Margit örökölte, de később nagyobb részüket mégis megkapta egy közeli rokon, Mákfai Pető, aki aztán alapítója és névadója lett a Gersei Pethő családnak. A Pethők idővel Vas- és Zala vármegyében, majd országszerte is jelentős birtokokhoz jutottak és országos méltóságokat is viseltek. A XVIII. században kihalt család birtokait - Gersével és a Hegyhát egy jelentős részével - a Festetics család szerezte meg. Karátfölde neve eredetileg Korládfölde volt, az elnevezés a Konrád név középkori magyaros alakjából származik. A falu nevét először 1315-ben írták le Corlathfelde alakban, de a névadó Koriád vagy Korráld már 1271-ben előfordul egy oklevélben. A falut a középkorban és az újkorban is kisnemesek lakták. Gersén már 1315-ben templom állt Szent László tiszteletére. A két falu 1950-ben egyesítették Gersekarát néven. ▲ A gersekaráti Szent Kereszt felmagasztalása-plébániatemplom (Fotó: ZCB, 2019.) r<n(U\ < VlllA tuRputz ▼ Gersekarát látképe dél felől (Fotó: ZCB, 2019.)