Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
Pácsony területe több bírtokrészből alakult ki, ezek közül Pácsony és Lapsa is szerepel az 1217. évi összeírásban. A mai falu nevét ekkor Pachun formában írták le, és ez a forma tűnik fel a következő, 1224. évi, eredetiben fennmaradt oklevélben is, amit a maihoz hasonló módon - ’pácsurí vagy 'pácsorí - ejthettek ki. Pácsonyról egy későbbi oklevélből tudható, hogy egy bizonyos Dénes ispán adományából származik, aki feltehetően III. Béla király (1176-1192) idején élt, így a falu írott történelme a XII. század végéig nyúlik vissza. Mind Pácsonynak, mind pedig Lapsának volt a vasvári várhoz tartozó része is, előbbit 1224-ben, utóbbit 1254 körül szerezte meg a káptalan. Bár idővel a Pácsony név vált uralkodóvá, de a középkori forrásokban találkozunk a különböző eredetű birtokrészekre utaló Lakpácsony vagy Déneslaka, Vámépepácsony és Lapsa elnevezésekkel. Némelyik birtokrész bizonyos fokú különállása évszázadokon keresztül fennmaradt, így az újkori falutól jól elkülönülő Újmajor az egykori Várnépepácsony kései utódának tekinthető. Pácsony fontos szerepet töltött be a káptalan XIII. századi birtokpolitikájában, hisz közvetlenül csatlakozott központi birtokához, Szentmihályfalvához, később pedig kapcsolatot biztosított a további terjeszkedéshez Olaszka irányába. A Szentmihályfalva-Pácsony-Káptalanolaszka együttes alkotta a káptalan legnagyobb összefüggő birtoktestét. Az 1217. évi összeírás mindkét birtokrészt prédiumnak, azaz kisebb gazdaságnak nevezi, Pácsonyban szőlőt és rétet is felsorol. Az „ahol most szénát kaszálnak” - feltehetően utólagosan beszúrt - kitétel nemcsak a rétre vonatkozik, hanem az egész pácsonyi birtokra, és arra utalhat, hogy idővel ez a birtokrész is lakatlanná vált. (Várnépepácsonyt és Lapsát már eleve lakatlan földként kapta meg a káptalan.) A birtok területén tehát az Árpád-kor után már nem volt lakott hely, ennek megfelelően - a szomszédos Győrvárral folytatott pereskedéseknek köszönhetően viszonylag nagyszámú oklevélben - a középkorban nem is olvashatunk pácsonyi jobbágyokról. A mai falu telepítéssel jött létre 1726-ban, temploma 1912-ben épült. A Győrvárral szomszédos területen a XIX. századra a káptalan majorsága épült ki Újmajor néven. 1945-ben államosították, helyén később termelőszövetkezetjött létre, területét 1951-ben Győrvárhoz csatolták. Pácsony látképe nyugat felől ▼ (Fotó: ZCB, 2019.) i pácsony jlApsal A pácsonyi Szent Imre-templom ▲ (Fotó: ZCB, 2019.)
