Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
A vasszilvágyi Szent Miklós-templom i (Fotó: ZCB, 2019.) Vasszilvágy közvetve érintett az 1217. évi összeírásban: Megyehíd határosaiként sorolják fel Szilvágy prédiumot és a szilvágyi népek földjét. A jelentős távolság miatt azonban kétségtelen, hogy itt nem a mai faluról van szó, hanem egy nagyobb kiterjedésű - a Hosszúvíz-patak völgyét Acsádtól Szilvágyon át egészen Porpácig magában foglaló - korai birtokról. Az Árpád-kori helynévadásban jól ismert az a jelenség, hogy egy-egy patakvölgy vagy nagyobb vízgyűjtő területét az adott vízfolyásról nevezték el, amelyből aztán kisebb nagyobb birtokrészek szakadtak ki különböző neveken, de az eredeti elnevezést a központi település többnyire megőrizte. Esetünkben a Hosszú-víz patak és a patakvölgyben elterülő birtok korai elnevezése lehetett Szilvágy, amelynek emlékét Vasszilvágy neve napjainkig fenntartotta. A név az összeírásban Zyluag és Szcyluag alakban is szerepel, az előbbi az eredeti oklevél helyesírását őrizte meg, az utóbbit az 1412. évi átírás során modernizálták. A következő okleveles adatokban 1272-ben Síluag-nak, 1292-ben pedig Zilwag-nak írták a falu nevét. A korabeli oklevélírók és másolók ezekkel az írásképekkel a maihoz hasonló kiejtést igyekezetek visszaadni. Szilvágy környékén az Árpád-korban várnépek éltek, az ő elöljáróik, a várjobbágyok közül kerültek ki a falu első birtokosai, köztük a Szilvágyi család, de idővel birtokrészeket szereztek itt a szomszédos nemes családok is, így a Szelesteyek és a pecöli Zárkák. Lehetett itt Árpád-kori - később elenyészett - birtoka a vasvári káptalannak is, legalábbis erre utal egy 1311. évi oklevél. Talán ezzel függ össze, hogy a szilvágyi Szent Miklós-templom és leányegyháza, az acsádi Szent János-templom tizednegyede 1342-től igazolhatóan a káptalan jövedelmeihez tartozott. A falu a középkor végére - a birtokosok szerint - két részre vált: Alsószilvágyonjellemzően egytelkes nemesek - Szilvágyiak, Barlák, Finták, Gálosok vagy Gállok - éltek, Felsőszilvágy pedig nagyobb birtokosok - Szegedyek, Szelesteyek, Széliek, Talliánok - kezén volt. Alsószilvágyon a helyi Gáli család építtetett kastélyt 1893-ban, amelyet a XX. század elején a Bezerédj Imre vásárolt meg. A felsőszilvágyi részen álló plébániatemplomot már egy 1272. évi oklevél is említi, Árpád-kori eredetét a 2000-ben folyt műemléki kutatások is igazolták. Vasszilvágy látképe nyugat felől ▼ (Fotó: ZCB, 2019.) VASSZilvÁqy
