Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A TÖRTÉNETÍRÁS IDŐDIMENZIÓI - Halmos Károly: A „nyeregkor" (Sattelzeit). Eszmetörténet és antropológia határán

56 Személyes idő - történelmi idő Halmos Károly gátlástalan"

16 embernek szüksége volt az aszkétikus viselkedésre.

1 Az aszkétikus viselkedési mód, azonban, csak akkor maradhatott fenn és válhatott hatásossá, ha egyúttal az egyéb cselekvési lehetőségek aktívan gátoltattak. így a vallás legősibb formái, a totem és tabu a földművelés szükséges okai voltak. „/4z állattenyésztés és a földművelés »feltalálása« nem következhetett be más úton, mint ezen."

n Gehlen megjegyzi, hogy a premágikus, rituális viselkedés sikere nem volt előre látható - az állatok háziasításával kapcsolatban kifejti, hogy a szelidítést nem akarták, hanem sikerült, de a kívánatos eredmények stabilizálása már az ősi vallás jelentős tartalmát képezte.

1 A következő kulturális küszöb a monoteista hitvallás. Az egyistenhit jelentőségét Gehlen a természet démontalanításaként és istentelenítéseként fogalmazta meg: ,JWaga a monoteizmus a természettudományok legbensőségesebb előfeltételeinek egyike."

2

® A harmadik küszöb, két évezreddel a monotheizmus után, a felvilágosodás, illetve „a világ műszaki-ipari-természettudományos felfogása és birtokba vétele [Weltbeherrschung] "

2{ Gehlen szerint az metafizikai-ideatív tudat [ez tulajdonképpen a terminus a vallás általánosítása - H. K.] vezéreszmével rendelkező intézményeket hoz létre. Az emberi egyedek célszerű tevékenysége a közösségi szintű ésszerűség keretei között - intézmények mentén - zajlik. A metafizikaiideatív tudatban a vallási, jogi, morális tartalmak nem puszta képzetekként vagy ideákként, hanem mint realitások érvényesültek, azaz a viselkedést motívumok gyanánt determinálják. Létrejött azonban egy harmadik tudatforma, a történeti tudat. ,JE tudat számára a nyelv, a jog a vallás, az erkölcsök, a művészet társadalmi tények, melyek történetileg keletkeznek az emberi együttműködésből, saját világokká önállósulnak az emberekkel szemben, és hosszabb vagy rövidebb távon megismerhető változásokon mennek át. ... Ez az elveszíthetetlenné vált történeti tudat teljes egészében a felvilágosodás eredménye. A felvilágosodás ... olyan messzire vitte a racionalizált gondolkodásmód kifejlesztését, hogy immár nem lehetett visszatartani attól, hogy a tulajdon, valóságként átélt meggyőződései felé fordítsa ezt a gondolkodásmódot. [Ekként a felvilágosodás személyiségeinek] ... meggyőződései lyek intézményesíthetővé tették a táplálkozást mint tartós struktúrát, mint egyénfólötti folyamatot. A család és a földmüvelés emberi intézményeiben mind a táplálkozás, mint a szaporodás megéltté, céltételezések és kötelezettségek tartalmává - „a maga számára valóvá" - vált. Gehlen, 1976. 584. p. 16 Az ösztönök leépülése, amit Gehlen az ember egyik megkülönböztető jellegzetességének tart, egyben az ösztönös gátlási mechanizmusok hiányát is létrehozta. Gehlen, 1976. 576. p. 17 Ballá Bálint: Kultúra és szűkösség. A kultúra fogalma a szociológiában. = Korunk, 2003. 7. sz. 4. p. 18 Gehlen, 1976. 577. p. 19 Gehlen, 1956, 120. p. 20 Kaufmann, Franz-Xaver: Vallás és modernitás. = Replika, 1996. 21-22. sz. 263. p. A tanulmány az idézet forrásaként - Gehlen, 1956. - az 1964. évi kiadását jelöli meg. Ehhez nem sikerült hozzájutnom. Az idézethez tartalmilag legközelebb álló szöveghely: Gehlen, 1956. 285. p. 21 Gehlen, 1956. 110. p.