Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Standeisky Éva: Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében

236 Személyes idő - történelmi idő Standeisky Eva 1950-es években kénytelen volt felélni, így ekkor már csak értékei utolsó darabjait adogatta el, vitte zálogházba. Családi élete megromlott: 1927-ben és 1945ben született két lánya saját életét élte, harmadik felesége pedig az nőügyei miatt eltávolodott tőle." A Kádár-korszak már nem az ő világa volt. 1969-ben halt meg. Az életrajzi összefoglaló B. G. N. irathagyatékában fennmaradt dokumentumok alapján készült. Ezek között önéletrajzok is találhatók, amelyek konstans és változó elemeket egyaránt tartalmaznak, attól függően, hogy mikor és milyen céllal íródtak. A továbbiakban három önéletrajzi összetevőt - a származást, a politikai szereplést és a vállalkozói karriert - vizsgáljuk közelebbről. A fő következtetés máris megelőlegezhető: az önéletrajz-variációk a hatalomnak és önmagának kiszolgáltatott 20. századi ember viszontagságait példázzák. ÖNÉLETRAJZI VÁLTOZATOK A SZÁRMAZÁSRA B. G. N., a Horthy-korszakban készített önéletírásaiban a család nemesi eredetét hangsúlyozta, míg az 1945 utáni évtizedekben - nyilvánvaló okokból - elsősorban azokat a szálakat fejtette ki, amelyekkel elődeit a haladó, osztályharcos forradalmi hagyományokhoz kapcsolhatta. A két világháború között nem csupán divat volt az őskutatás, hiszen az előkelő eredetnek presztízsnövelő hatása is volt. B. G. N. nem is mulasztotta el, hogy minden adandó alkalommal ne hivatkozzon őseire. A számos Gorzó közül nem egykönnyen választotta ki azokat, akiknek nemessége igazolható volt. A kárpátaljai Büke (ma: Büke, Ukrajna) bizonyíthatóan családi birtok volt valaha, helyileg innen eredeztette nemességét. B. G. N. 1931-ben kérvényezte a kormányzónál a 17. században feledésbe ment nemessége újbóli elismerését, amelyet meg is kapott, és ekkortól hivatalosan használhatta vezetékneve előtt a Bükéi előtagot. Az 1930-as évek közepén Dzsingisz kánig vezette vissza családját. Szerinte ugyanis Batu kán ükunokája, a mohamedán hitű Karacsin volt a Gorzók őse. Róla nevezte el az 1940-es évek elején fuszerpótlóit, többek között a citrompótlót és a borspótlót.

12 A 2. világháborút követően eltörölték a címeket és a rangokat, előnnyé a munkás-, illetve a szegényparaszti származás vált. A „veszteséget" olyan ősökkel lehetett kompenzálni, akik beilleszthetők voltak az osztályharcra szűkölő, nacionalista-kommunista historizáló történetírásba. így B. G. N. 1945 utáni önéletrajzaiban már csupán a Dózsa-felkelésben résztvevő Gorzó Simonra hivatkozott, 11 B. G. N. háromszor nősült. Első feleségét - aki 12 évvel volt fiatalabb nála - még akkor ismerte meg, amikor a rozsnyói műkedvelő színjátszókat irányította. A politikusi, közszereplői ambíciói mellett a 16 éves lány iránti szerelmének is része volt abban, hogy kilépett a premontrei rendből. Tőle 1926-ban vált el élettársává lett háztartási alkalmazottjuk miatt, akitől első gyermeke született. Második és harmadik felesége évtizedekkel volt fiatalabbak nála. Mindhárom felesége középosztálybeli családból származott. '* „Korábban a család eredetéi vlachnak, Hóman-Szekfű nagy magyar történeti könyvében kun eredetűnek mondja. ...Az újabb kutatások kétségtelenül bebizonyították a Bassaraba vonalon a mongol császárok törzsrokonságáC - írta egy távolabbi rokonának címzett levelében. MOL P 1494. 2. cs. 16-17. p. B. G. N. 1966. augusztus 12.