Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
AZ IDŐ A TÁRS(ADALOM)TUDOMÁNYOKBAN - K. Horváth Zsolt: Lineáris? Homogén? Folytonos? Szempontok az idő fogalmának társadalomtudományos dekomponálásához
22 Személyes idő - történelmi idő K. Horváth Zsolt változott természete, a több időskála alkalmazása, a törésjelenségek, a folytonossághiányok problémája el kell, hogy vezessen a belátáshoz: „(v)ége ... annak - mint Kiss Balázs írja - hogy a különböző dokumentumokból... ugyanazt a korarculatot várhatnánk tükrözni, hogy ... volna minden kornak egy bizonyos arculata, eszméje ... Nem, itt különböző történelmek futnak egymás mellett, egymásról akár nem is tudva, s legfeljebb általános történelemről beszélhetünk a globális történelem helyetf'. Foucault világos programot fogalmaz meg: ,,/íz új megközelítés által megnyíló probléma - amely meghatározza az általános történelem fogalmát - éppenséggel annak meghatározása, milyen legitim viszony formát lehet felállítani az egyes sorozatok között; alkalmasint milyen vertikális rendszert alkothatnak ...; milyen hatásokat okoznak az eltolódások, az eltérő időritmusok". A foucault-i általános történelem képzete tehát nem egy pont köré szervezhető, mint az átfogó vagy globális történelem, mert az már nem írható le csak egyetlen szempontot szem előtt tartva, hanem a történetek szóródásának terét igyekszik befogni. Ez nem csak egyszerűen annyit tesz, hogy a „sok" több, mint az „egy", hanem annak a gondolkodásnak a feltételeit szabja, amely lehetővé teszi számunkra is a több időskála, temporalitás termékeny elgondolását: tisztán episztemológiai szempontból nincs létjogosultsága az egy pontból leírható, egy időrendszerben zajló történelemnek, mivel szétszórt, de egymással vertikális kapcsolatban álló történelmek sokaságáról van szó. Az azonos általános történelemben lévő kicsiny saját idők párhuzamossága, egyidejű, ám mégis autonóm létmódja - úgy vélem - lehetőség a fentebb vázolt apória termékeny problematizálásához. 38 ,fl Kiss Balázs: Michel Foucault és a szimbolizáció. In: „Jelbeszéd az életünk". A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor. Bp., 1995. 294. p. 37 Foucault, 2001. 17. p. " 8 Bővebb kifejtéséhez lásd K. Horváth Zsolt: Naplók és memoárok mint 'lehetséges történelmek". Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái. = Alföld, 2000. 5. sz. 81-99. p.
