Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Kövér György: Az érettségi éve: 1914. Napló és önéletírás metszéspontjai

Kövér György AZ ÉRETTSÉGI ÉVE: 1914. NAPLÓ ÉS ÖNÉLETÍRÁS METSZÉSPONTJAI Előre kell bocsátanom - mert aligha lehet közömbös -, hogy a fiatalember, aki­ről szó lesz, az édesapám volt egykoron. Kövér Sándor 1896-ban született, 1914­ben fejezte be középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Hajdúböszörményi Református Főgimnáziumban, majd megkezdte egyetemi stúdiumait a budapesti egyetem orvosi karán. Az 1914. esztendőről egy naptárszerű kötet maradt utána, amelyben elsősor­ban bevételeit és kiadásait jegyezte fel. Az adatok korhű keretét az a szép, sze­cessziós Hachette-almanach adja, amelyikbe azokat írta. Az almanachot - apám ezt is feltüntette - 1913. december 14-én vásárolta, mégpedig egy köralakú bélyeg tanúsága szerint Szmuk Gábor könyvnyomda, könyv- és papírkereskedésében, Hajdúböszörményben. 1 Az alábbiakban az almanachbeli naplójegyzetek és édes­apám visszaemlékezései között próbálok kapcsolatot teremteni. Apám ugyanis családtörténeti kutatásait két vaskos, kéziratos füzetben összegezte: A Kövér­család adatai címmel - többek között - szépen rendezett jegyzeteket hagyott hátra, amelynek első felét nyugdíjbamenetele után, 1957-től kezdte írni, és amely családtörténeti levéltári gyűjtést és visszaemlékezést vegyesen tartalmaz, a második rész a fentieket kiegészítve inkább már naplójegyzeteknek tekinthető, amelyeket 1973-ban bekövetkezett haláláig vezetett. A visszaemlékezésekben az 1914. esztendőről az alábbi sorokat találhatók: ?r 4z érettségim 1914 júniusában volt. Néhány nap múlva megölték Ferenc Ferdi­nánd trónörököst, majd kitört az első világháború. Érettségi fényképem (a szoká­sos szmokingban) egy álmos szemű, csodálkozó kamasz képét mutatja, minden 1 Almanach Hachette. Petite encyclopedic populaire de la vie pratique. Paris, 1914. 432, 96 p. A lábjegyzetben idézett források apám archívumában találhatók, megőrzésemben. A lelőhelyet - Dr. Kövér Sándor iratai - a továbbiakban külön nem tüntetem fel. A naplóról, mint történeti forrásról lásd Mohay Tamás: Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken. Bp., 1994. XVII, 302 p. (Dissertationes ethnographicae; 8.); Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyhazán, 1890-1913. Debrecen, 1996. 314 p. (Studia folkloristica et ethnographica; 38.); Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. 2. kiad. Bp., 1998. 56-74. p. (Nagyítás. Szociológiai könyvek; 12.); Erdész Ádám: Félelem és remény az összeomlás árnyé­kában. Márki Sándor kolozsvári naplóiról. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténet­ben. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténetei Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciá­jának előadásai. Szerk. Sasfi Csaba. Esztergom, 2000. 124-134. p. (Rendi társadalom- polgári társadalom; 11.); A naplóírók történelme. Várkonyi Benedek beszélget Kertész Imre íróval, Gyáni Gábor és Kövér György történésszel. = Café Bábel, 2001. 3. sz. 29-37. p.

Next

/
Thumbnails
Contents