Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete
208 Személyes idő - történelmi idő Hudi József A 18. századtól az anyakönyvezés, a naptárak és a kalendáriumok elterjedésével fokozatosan háttérbe szorult a hagyományos egyházi (szakrális) időszámítás, és előtérbe került a polgári (naptári) és katonai év 16 szerinti időbeosztás. 1848-ig a magyar - így a csöglei - parasztság mindennapi életében mindhárom társadalmi időszámításnak meghatározott szerepe volt. A protestáns lelkészek, tanítók működését az egy helyen eltöltött szolgálati éveik számával mérték. Ez önálló mérési eljárásnak tekinthető, amelyet a marasztás-menesztés szokása alakított ki. 17 Székely János 1808-ban már valószínűleg külön lapokra, 1835-től pedig félbőr kötésű diáriumba jegyezte fel a fontosnak ítélt dolgokat. Az időzítés aligha véletlen, hiszen 1808-ban - 18 évesen -, édesapját, nemes Székely Jánost vesztette el, 1835ben pedig első feleségét, a „vizibetegségben" elhunyt 45 éves nemes Nagy Zsófiát. Kezdetben még a maga, később viszont gyermekei számára kívánta megörökíteni a „nevezetessebb dolgok"-at. Tételesen sosem fejtette ki, mit is ért e fogalom alatt, de naplóírói gyakorlatából megállapítható, hogy a parasztnemes számára a gazdálkodás állt az első helyen: a munkák idejét, a terméseredményeket, értékesítési lehetőségeket, a gazdálkodást és mindennapi életet befolyásoló tényezőket, így az időjárási viszonyokat, természeti jelenségeket, rendkívüli eseményeket, piaci árakat fontosnak tartotta, feljegyzésre érdemes dolgoknak. Ugyanakkor a magánélet eseményeiből csak emléknyomok kerültek a naplóba. Az autoriter családi tradíció értelmében az apa viselt dolgai nem tartoznak a fiúra, még kevésbé a leányra. 18 Az események feljegyzésével - azok megörökítésen túlmenően - Székelynek határozott pedagógiai célja volt: az élettapasztalatok tanulságait leszűrve nemcsak a maga, hanem utódai jobb gazdálkodását és boldogabb életét is elő kívánta segíteni. A faluközösség hagyományos rendjében és idejében élő, és a külső körülményeknek kiszolgáltatott gazda számára külső tanácsadókra és tanácsokra volt szükség a helyes életstratégia kialakításához. 19 A nagy történeti események - mint a napóleoni háborúk, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás és provizórium időszaka - csak a család élettörténetén halványan átszűrődve jelennek meg naplójában. Francsics Károllyal, a veszprémi borbélylegénnyel szemben Székely számára a mindennapok apró jelenségei, a személyiség belső világának megjelenítése, az intimitások teljesen érdektelennek tűntek. Míg Francsics belső vívódások kö16 A katonai év az 1710-es évektől, az állandó hadsereg felállításától vált jelentőssé, és november l-jétől a következő év október végéig tartott. A községeknek ennek megfelelően kellett számadást készíteni a katonatartás költségeiről a kerületi hadbiztosság számára. 17 Tóth Ferenc 1807-ben, az egyházközség-történeti adatgyűjtés során a következőképpen tette fel a lelkészekre vonatkozó kérdést: ,J(ik voltak abba prédikátorok esztendőről esztendőre mind e mai napig?" 18 Ancsel Éva: A történelem csöndjei. In: Uő: Éthosz és történelem. Bp., 1984. 133. p. 19 A premodern és modern időstruktúrákról lásd Kohli, Martin: Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában. In: Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Vál. Gellériné Lázár Márta; ford. Berényi Gábor et al. Bp., 1990. 175-212. p. (Hermész könyvek)
