Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete
Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete 209 zepette küzdött az önálló egzisztenciáért, a családért, addig Székely számára mindez a nemesi község társadalmi közegében természetszerűen megadatott. Ha strukturalisták lennénk, azt mondhatnánk, hogy a napló oldalain többféle idősíkkal találkozhatunk: a személyes és családi történelem áll a középpontban, de annak részeként feltűnnek a haza történetének körvonalai is. Más szempontból beszélhetünk az idő antropológiájának különféle módozatairól, melyek közül itt elsősorban az egyéni időhasználat két aspektusát szeretnénk fölvázolni. 20 A SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM Székely naplóját saját életrajzi adataival kezdte, később azonban kitért a család származására is. A szóbeli hagyomány alapján családjáról annyit tudott, hogy dédapja a Bereg megyei Gulyás helységből származott, és feltehetőleg a 18. század elején telepedett le Csöglén. 21 A leszármazást mindkét ágon pontosan le tudta vezetni, de dátumokat nem említett, ami bizonyítja, hogy szüleitől, nagyszüleitől sokszor hallott tényeken alapult a család genealógiája. 22 Nem jegyezte fel azt sem, hogy őse mi módon szerzett nemességet. Feltehetően azért, mivel ez nem volt fontos számára, hiszen az egytelkes nemesek közé beházasodott, helyi szinten tekintélyesnek tartott család nemessége magától értetődő volt már a 19. század elején. 23 Még érdekesebb, hogy Székely a saját családjáról sem rögzített minden életrajzi adatot. Tudjuk, hogy 1790. október 2-án, Csöglén született nemes Székely János és nemes Ferenczi Katalin házasságából. Öt testvére - István bátyja és négy leánytestvére - közül ő vitte a legtöbbre. Valószínűleg csak az elemi iskolát végezte el helyben, és nincs nyoma annak, hogy a Pápai Református Kollégiumban tanult volna. 24 Naplójában gyermek és ifjúkoráról hallgat, valószínűleg ugyanúgy teltek ezek az évek, mint a többi csöglei nemes ifjúé. 1811. január 3-án kötött házasságot Nagy Zsófiával, akitől 1813-ban János, 1814-ben László, 1818-ban József, valamint Julianna és Zsófia született, de közülük csak a legidősebb fiú és a két lány élte meg a felnőttkort. Második feleségét, özv. Gánts Jánosné Szalóky Juliannát rövid özvegység után, 1836. november 8-án vette el. Újabb házasságában szerepet játszott, hogy fia és lányai lánya 0 Az antropológia időfelfogásáról Gell, Alfred: Idő és szociálantropológia. In: Idő és antropológia. Fordítások gyűjteménye. Szerk. Fejős Zoltán; ford. Czárán Judit et al. Bp., 2000. (továbbiakban: Gell, 2000.) 13-34. p. (Osiris könyvtár. Antropológia) 21 A naplóban datálás nélkül említi a letelepedés tényét, amelyet mi próbálunk időponthoz kötni. 22 Az antropológia a Székely család által alkalmazott szóbeli genealógiai időszámítást a társadalmi vagy „strukturális idő" páradigmatikus esetének tekinti. Gcll, 2000. 15. p. " 3 Bél Mátyás Veszprém vármegyéről 1735 táján készült leírásában nem szerepel a Székely család, ami csupán annyit jelent, hogy nem tartozott a tősgyökeres csöglei családok közé. A 19. század első felében az egyházközségi iratokban, iskolai anyakönyvekben a Székely családnév előtt következetesen használt „Nemes", „Ns" előnév már a társadalmi státusz rögzülését jelzi. 24 A pápai kollégium diáknévsorában neve nem szerepel. Magasabb iskoláztatását édesapja korai halála is lehetetlenné tette. Egyébként 1795 és 1808 között hat csöglei diák tanult tovább a pápai kollégiumban. Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárának Kézirattára 0. 890. A Pápai Református Kollégiumban tanuló ifjúság lajstroma, 1779-1851. (-1883).
