Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között

186 Személyes idő - történelmi idő Knézy Judit évektől gyűjteni és gyűjtetni kezdtem a paraszti gazdálkodás és szemléletváltozás összefüggéseit a 20. század elejétől kezdve 1945-ig Somogy megyében,

3 de csak 1994-től jutottam el az 1945 utáni évek vizsgálatáig. Kifejezetten érdekelt, hogy mi maradt az egykori paraszti értékekből, azok hogyan formálódtak át, és miként hatnak a falusiak és az elköltözöttek életére, valamint hogyan változott meg a falun élők szemlélete.

4 A VISSZAEMLÉKEZÉSEK, MINT FORRÁSOK, ÉS EZEK KONTROLLADATAI Az 1990-es évek végén falvakban gyűjtött visszaemlékezések, a könyvtárnyi új falumonográfia vagy helytörténeti munka többnyire személyes emlékeken és terepmunkán alapuló adatainak vizsgálata során meg kellett állapítanom, hogy az 1945 után lejátszódott sok és gyors változás megzavarta az emberek gondolkodásmódját. Az események sorrendjét sokszor összekeverték, elfelejtettek lényeges mozzanatokat. Akiket atrocitások értek, akiket kitelepítettek, meghurcoltak, bebörtönöztek, akiknek lesöpörték a padlását, jól emlékeztek események pontos idejére, részleteire. Egyes személyek egyéni életének örömteljesebb eseményei szintén aránylag jól rögzítődtek tudatukban. így például az iskolakezdés: „mikor felálltam az iskolába",

5 az első komolyabb felnőttes munkavállalás: „mikor először mentem a tarlóra gráblálni" vagy „mikor először kaszáltam", a katonaság, a szerelem, a házasságkötés és a gyermekáldás. A betegségek és a halálesetek bekövetkezése is jó időjelző az emberek emlékezetében. Számos más történés részletei elhomályosultak, másokat kiszínezve emlegetnek. Volt, ahol csak egyszer volt tsz-szervezés 1960 után, azoknak összeolvadt az 1945 és 1960 közötti időszak számos eseménye. Volt, ahol még 1955-1956-ban is történt kísérlet a termelőszövetkezet újraszervezésére.

8 A legátfogóbb és „legsikeresebb" az 1958 és 1960 között kezdődő koncentrált propaganda volt. Ahol kétszer vagy többször J Paraszti gazdálkodás és szemlélet változásai a 19. század második felétől az 1960-as évekig kérdőív. A beérkezett anyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárának kézirattárában (továbbiakban: MMgMA IV.) van. MMgMA IV. 558., 560., 561., 641. sz. 4 Az Országos Tudományos és Kutatási Alap T 26062 pályázati téma keretében. Lásd még Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás Somogyban, 1945-2002. = Somogyi Honismeret, 2002. 2. sz. 48-53. p.; (Jő: Életmódváltozások Somogy megyei falvakban. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 2001-2004. Szerk. Estók János. Bp., 2004. 201-223. p. 5 Általános - több adatközlőm által hangsúlyozott kifejezés - az iskola elkezdésére vonatkozik. 6 Papp Ilona: Nagymamám élete. = Somogyi Honismereti Híradó (továbbiakban: SHH) 1979. 1. sz. 18-56. p. 12-13 éves, erősebb kislányok első bemutatkozása „felnőttes" munkában az uradalom vagy a nagygazda tarlóján, tarlógereblyével. 7 Gazdáknál a 14-18 éves legény kaszált először; szegényparasztok, cselédek fia - ha erős volt 12-13 éves korában. 8 Cégér László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében. In: Somogy megye múltjából, 1990. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1990. (továbbiakban: Géger, 1990.) 241-262. p. (Levéltári évkönyv; 21.); Szántó László: Látlelet a sztálinista agrárpolitikáról a somogyi összegezés kaposvári vitáján. In: Somogy megye múltjából, 1992. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1992. 263-278. p. (Levéltári évkönyv; 23.)