Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Granasztói Péter: Tárgyak ideje az inventáriumokban. Kiskunhalas, 1760-1850

Granasztói Péter TÁRGYAK IDEJE AZ INVENTÁRIUMOKBAN. KISKUNHALAS, 1760-1850 A különböző tárgyak elterjedése, térnyerése, az új típusok átvételének időbeli fo­lyamata az egyik legkedveltebb vizsgálati módszere az anyagi kultúra, a minden­napok története után érdeklődő kutatóknak, aminek nyilvánvaló oka többek kö­zött az, hogy a tárgyak alapján következtetni lehet a társadalmi és a kulturális je­lenségek időbeli változására és átalakulására is. Kérdés persze, hogy egy-egy tárgy adott, a forrás által jelzett pillanatban való felbukkanása mennyire alkalmas az anyagi kultúra és a társadalmi jelenségek időbeli változásának feltárására. Az alábbiakban nem csak ezt a problémát kívánom érinteni, hanem a kutatá­som alapjául szolgáló források, a hagyatéki leltárak reprezentativitásának kérdé­sét is. A példákat abból, a közel 10 éve folyó kutatásból merítem, amely egy al­földi mezővárosban, Kiskunhalason fellelhető, 1760 és 1850 között keletkezett összes hagyatéki leltár elemzésén alapul, pontosabban azon a 200 darabon, ame­lyeket végül teljesnek tekintettem, és amelyeket egy számítógépes adatbázis se­gítségével feldolgoztam. 1 A kutatás célja az anyagi kultúra és elsősorban a lakás­kultúra különbségeinek, a tárgyi világ rendszerének megállapításán keresztül a mezővárosi társadalom rétegződésének, társadalmi csoportjainak, működésének feltárása volt. Az elemzésben nagy szerepet kaptak a kvantitatív módszerek, va­lamint az egyéni esetek, helyzetek figyelembevétele, nyomon követése. 2 A tárgyi világ, az anyagi kultúra hagyatéki leltárakkal történő elemzésének virágkora az 1970-es és az 1980-as évekre tehető, amikor az első számítógépes lehetőségeket kihasználva Angliában, Franciaországban és Németországban na­gyon sok, több száz inventáriumon alapuló, és akár több évszázados időszakokat átfogó elemzés született. 3 A számítógépes módszerek behatárolták az elemzési 1 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi részleg. Kiskunhalas város taná­csának iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban: BKMÖL Kh. Kvt. Közig.) Árvaügyi iratok, 1759-1800.; BKMÖL Kh. Kvt. Közig. Vegyes közigazgatási iratok, 1674-1851. 2 Granasztói Péter: Az ágyszéktől a selyemkanapéig. A kiskunhalasi lakáskultúra változása 1760 és 1850 között. Néprajz szakdolgozat. ELTE BTK. Bp„ 1996. 120 p..; (Jő: Eltűnt min­dennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyak tükrében, Kiskunhalas 1760-1850. = Tabula, 1998. 1-2. sz. 25-60. p.; Vő: A tárgyaktól a tárgyak rendszeréig. Két példa a faktorana­lízis alkalmazására. In: A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor, Mátay Mónika, Tóth Árpád. Bp., 2000. 87-109. p.; i/o: Társadalmi presztízs és hierarchia. Tárolóbútor divat Kiskunhalason 1760 és 1790 között. = Korall, 2002. December. 137-163. p. 3 Például Meiners, Uwe: Wohnkultur in süddeutschen Kleinstädten vom 17. bis zum 19. Jahr­hundert. Soziale Unterschieden und Wertestukturen. In: Nord-Süd-Unterschiede in der städti­schen und ländlichen Kultur Mitteleuropas. Hrsg. Günter Wiegelmann. Münster, 1985. 157­221. p. (Beiträge zur Volkskultur in Nordwestdeutschland; 40.); Mohrmann, Ruth-Elisabeth:

Next

/
Thumbnails
Contents