Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Kemecsi Lajos: Életutak - hagyatéki leltárak. Tata és Tóváros, 1768-1846
172 Személyes idő - történelmi idő Kemecsi Lajos megőrizhették a vagyonleltárak. Szerenka Ádám a csapócéh köztiszteletben álló mestere ellen 1841-ben árvaszéki sikkasztás vádjával indult vizsgálat. Ennek részeként készítették el teljes vagyoni összeírását. 25 A „bukott árvaszéki elnök" 26 ingó és ingatlan javait nem kevesebb, mint 497 (!) tétel írták össze, és a leltár teljes értéke elérte a 6280 ft-ot. Szerenka vagyona, háza, életkörülményei - így például a vagyoni összeírás mellékleteként megőrzött üveges javítási számla alapján - pontosan rekonstruál hatónak tűnnek: „az első szobákban 7 ablakok, 2 konyha ablakok, cseléd szoba, speis ablak és bolt ablak, azfonyo szobában 4 ablak, istalo ablak: 58 ft". Szerenka Ádám életútját - egészen perbe fogásáig - környezetéhez viszonyítva rendkívül sikeresnek minősíthetjük. Az ellene indított vizsgálatot a megmaradt iratok alapján minden valószínűség szerint irigyei, konkurensei kezdeményezték. Irigye, pedig szép számmal lehetett a mestersége mellett közvetítő kereskedelemmel is foglalkozó tatai polgárnak. Életmódjára, gyakorlatilag a korabeli viszonyok ismeretében a luxus fogalma a legtalálóbb kifejezés. Erre enged következtetni a vagyoni összeírásban szereplő ezüst zsebóra és arany ékszerek mellett, a mezővárosi háztartásokban kivételként értékelhető spanyolfal vagy napernyő megléte is. 28 A vizsgálat elhúzódásával Szerenka Ádámot komoly károk érték, elsősorban más településeken, Nagyszombatban (ma: Trnava, Szlovákia) és Székesfehérváron korábban sikeresen képviselt kereskedelmi érdekei sérültek. Életmódja - amelyet síkeres életútjának eredményei tettek lehetővé egyértelműen összevethetőek nemesi leltárakkal. 2 ' Az azokban megfigyelhető értékekjelentek meg a gyanúba kevert mezővárosi polgár vagyoni összeírásában is. Más értékeknek felel meg Schweiger Antal, 74 évesen elhunyt képfaragó 1802-ből származó, kivételes jelentőségű inventáriuma 1802-ből, amely az uradalomhoz közvetlenül köthető hagyatéki leltárak között található. 30 A Néprajzi Múzeum egész országra kiterjedő inventárium-gyűjternényében egyedüliként szerepel a régies elnevezéssel képfaragó - azaz szobrász - foglalkozású tatai művész. Leltárának értékét nem csupán ez magyarázza. A kilenc oldal terjedelmű, Tóvároson keletkezett összeírás segítségével képet kapunk egy korabeli mezővárosi polgár, uradalmi megrendeléseket is teljesítő független mesteremberművész életkörülményeiről és vagyoni helyzetéről. 31 25 NMIGY 3706. sz. 26 Uo. 27 Uo. 2 *Uo. 29 Például Kosa László: „Hét szilvafa árnyékában". A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. Bp., 2001. 104. p. (Osiris könyvtár. Történelem) 30 MOL P 210. Birtokigazgatási iratok IV. Úriszéki iratok 108. cs.; NMIGY 1358. sz. A név írásmódja több változatban - Schweiger, Sveiger, Schwaiger - is ismeretes. 31 Kemecsi Lajos: Schweiger Antal tatai képfaragó hagyatéki leltára 1802-ből. = Művészettörténeti Értesítő, 2003. 1-2. sz. (továbbiakban: Kemecsi, 2003.) 138-144. p.