Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Kemecsi Lajos: Életutak - hagyatéki leltárak. Tata és Tóváros, 1768-1846

Életutak - hagyatéki leltárak. Tata és Tóváros, 1768-1846 171 Az inventáriumok tanulsága szerint a helyi születésű lakosok, tősgyökeres iparosok házat, esetenként földet is örököltek szüleiktől. Gyakori, hogy több darabban lévő földjeik egy részét örökölték, a többit vásárolták. A ház nagyságát és berendezését a kézműves mester anyagi helyzete alapvetően határozta meg. A lakóház alaprajzi tagolódása hasonló volt a korabeli parasztházakéhoz. A legtöbb esetben négyhelyiséges házat írtak össze: elülső ház, konyha, hátulsó ház, kamra. Az iparosok között jelentős számban voltak olyanok, akiknek összeírásaiban szegényes, kisszámú tárgyi világ szerepelt. Ezek közös jellemzője, hogy vagyonuk legértékesebb részét a mesterségekhez szükséges szerszámok, esetleg nyersanyagok jelentették. Az esetenként hiányzó, ritkábban szükséges szerszámokat az iparosok alkalmanként kölcsön is kérhették egymástól.

17 Az iparosok zöme - hagyatéki leltárai tanúsága szerint - a parasztias lakáskultúrájú, vagyonosabb polgárok közé tartozott.

18 A tatai Supka Ferenc csapómester 1811. március 14-én kelt „conscriptioja és bötsüje"

19 négyszobás, két konyhás, 800 ft értékelt házat tartalmazott. Vagyonának teljes értéke 950 ft volt, amit azonban közel 500 ft adósság terhelt. Hitelezői a rokonai közül kerültek ki, akiket a váratlan haláleset ezáltal is érzékenyen érintett. Megtalálhatók a leltárban a mester életútjának meghatározó eszközei, a csapómesterség szerszámkészlete mellett a műveltségi szintre utaló könyvek is, amelyek között a vallásos kiadványok voltak többségben. Ezek mellett kalendárium és ún. ponyvairodalom is szerepel.

20 A könyvek értékét nem minden tatai összeírás tartotta szükségesnek részletesen felsorolni. Erről árulkodik az 1796ban elhalálozott Haupt Sebestyén tóvárosi posztós hagyatéka ahol a „haszontalan könyvek"

21 értéke nem érte le a „csikmák szűrő"

22 árát sem. Szintén a művelődéshez kapcsolható tárgy Supka Ferenc házában, az egyébként a tatai kézművesek leltáraiban kivételesen szereplő „kalamáris".

2i A fokozatosan gazdagodó, javuló életkörülmények között élő kézműves bútorainak struktúrája jelzi az időbeli átmenetet.

24 A változó lakáskultúra részeként értékelhető újabb bútordarabok egyértelműen a már felnőtt gyermekekkel megáldott házasság megkötése után kerültek a házba. A gyarapodó, szorgalmas mezővárosi iparos-kereskedő egyenesnek tűnő karrierje is váratlanul nagyot kanyarodhatott. Egy életút ilyen irányváltását is 17 Szilágyi Miklós: Társadalom és műveltség Gyomán. In: Uő: Mezővárosi társadalom - paraszti műveltség. Történeti-néprajzi adatok és elemzési kísérletek. Debrecen, 1995. 192-193. p. 18 Vö. Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai (továbbiakban: Kemecsi, 200i.) In: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei. 8. Szerk. Fülöp Éva, Kisné Cseh Julianna. Tata, 2001. (továbbiakban: Fülöp- Kisné, 2001.) 181-216. p. 19 NMIGY 999. sz. 20 Uo. 21 NMIGY 4077. sz. 22 Uo. 23 NMIGY 999. sz. 24 Kemecsi, 2001.202. p.