Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919

98 írástörténet - szakszerüsödés Zsidi Vilmos A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy nem a régiók illetve a települések Bécstől való távolsága volt döntő tényező, hanem a települések típusa, és csak ezt követte a régiók szerinti rendeződés. A településtípus mellett fontos - részben össze is függ azzal - a település társadalomszerkezete. 2. táblázat A vármegyék rangsora Bécsi Export Akadémia (BEA) magyarországi hallgatóinak születési helye alapján Vármegye Települések száma Hallgatók száma /. Nyitra 18 25 2. Bács-Bodrog 13 20 3. Pozsony 13 17 4. Torontál 11 17 5. Hunyad 8 9 6. Trencsén 8 9 7. Vas 8 8 8. Mosón 6 7 9. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sopron, Temes 5-5 6-6 Összesen 100 131 A 2. táblázat alapján megfigyelhető, hogy az Export Akadémia összes magyarországi hallgatójának kb. VA része (131 fő) 11 vármegye 100 településéről származik, amelyek közül csak 6 vármegye 72 hallgatóval található a nyugati területen. Az első 5 helyen álló vármegyék közül pedig 3 nem nyugat-magyarországi, sőt Bács-Bodrog, Torontál és Hunyad vármegye kifejezetten távol esett Bécstől. Megemlítendő azonban éppen a két előbbi területén éltek jelentős számban - német és zsidó - polgárosult elemek. Megtévesztőnek tűnik a nemzetiségek által döntő számban lakott vármegyék előkelő helye, hiszen Nyitra vármegye lakosságának 71 %-a, Trencsénnek 91 %-a szlovák volt, míg Hunyadban 80 %-ot tett ki a románok aránya. Mégis, sem e három, sem pedig a többi, nemzetiségek által többségben lakott vármegyékből nem a nemzetiségek érkeztek nagy számban a akadémiára, hanem magyarok, németek illetve ezekhez asszimilálódó zsidók. Eddigi megállapításaink helyességét az alapkérdés megfordításával ellenőrizhetjük, azaz Magyarország mely területéről nem érkeztek hallgatók? Az összes vármegye (63) döntő többségében (56) szóródtak azok a települések, amelyek a hallgatók születési helyei voltak. Hiányoznak azonban e listáról egyes északkeleti vármegyék (Abaúj-Torna, Bereg, Ugocsa), a Székelyföld egy összefüggő területén fekvő Csík, Háromszék és Udvarhely vármegye valamint SziA magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. 1. rész. A népesség főbb adatai... Bp., 1912. 145., 169., 409. p. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat; 42.) 11 M. Stat. Közlm. i.m.; Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Bp., 1986. 453. skk.