Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Szabó Béla: Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században (Kérdések és eredmények)
Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században 91 den peregrinusnál megállapítani, hogy jogi tanulmányai milyen helyet foglaltak el a peregrinációban. Ez felveti a tanulmányi utazások tipologizálásnak és a típusok figyelembe vételének kérdését is. Jómagam a következő osztályozással dolgoztam: - Kavalierstour; - akadémia képzés mellékesen jogi tartalommal; - célszerű, a hallgató vagy támogatói által meghatározott jogi stúdium; - famulusként, kísérőként végzett jogi tanulmányok. Az 1520 és 1790 közötti időre eddig 762 adathordozóm van. Sajnos nem lehet megmondani, hogy ez sok vagy kevés az összes peregrinusok számarányát tekintve, hiszen erre az időszakra a magyarországi peregrinusok összlétszámára vonatkozóan csak durva becslésekkel rendelkezünk. Ha a 17. századra vonatkozó ismert becsléseket elfogadjuk, 1 " az arány 8500:200, vagyis alig több, mint 2 %. Ez akkor is kevésnek tűnik, ha feltételezzük, hogy az arány a 18. századra jelentősen emelkedett. Kiemelkedően magas a magyarországi joghallgatók aránya a straßburgi (20,5 %), a hallei (17 %) és a göttingai (24 %) egyetemeken, valamint Bécsben, Mária Terézia korában. Érdekes következtetésre ad alapot, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes korokban, mely jogi karok voltak a legnépszerűbbek a magyarországiak között. A fenti nyolc kar beiratkozási adatait összevetve kiderül, hogy az egyes karokat hullámokban keresték fel a magyar joghallgatók, és a hullámok csúcsa mindig az adott kar tudományos fénykorára esett. A 16. század közepétől induló hullámzás Padua-Straßburg-Jena és Leyden-Halle-Göttinga és Bécs útvonalon adta tovább a magyar joghallgatók tucatjait. Vagyis elmondhatjuk, hogy értették az idők szavát, azaz maguk vagy patrónusaik minőség szerint választották ki az adott kor vezető jogi karait. Természetesen az anyagi lehetőségek és a nyomon követhető tradíciók korrekciós tényezőként mindig figyelembe veendők. A társadalmi státusz több-kevesebb biztonsággal körülbelül a feldolgozottak kétharmadánál volt megállapítható. A nemesség viszonylag egyenletesen oszlott meg a 250 év alatt, de számuk háttérben marad a nem nemesek, a szélesebb értelemben vett polgárok száma mögött. A nemesség joghallgatási kedve - bizonyos párhuzamot felmutatva a birodalmi nemesség egyetemlátogatási adatival - elsőMarie: Die adelige Kavalierstour im 17. Jahrhundert - Ihre Voraussetzungen und Ziele. (Dissertation an der Phil. Fak. der Uni. Wien. 1966); Csáky-Loebenstein, Eva-Marie: Studien zur Kavaleirstour österreichischer Adaligen im 17. Jahrhundert. (MIÖG 1971. 408. ss.); Kühnel, Harry: Die adelige Kavalierstour im 17. Jahrhundert. (Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 36/1. 364. ss.) Wien, 1964; Ridder-Simoes, Hilde de; Die Kavalierstour im 16. und 17. Jahrhundert. (Der Reisebericht. Die Entwicklung einer Gattung der deutschen Literatur. 197. ss.) Hn. 1989.; Ötvös Péter: Széchenyi Zsigmond itáliai körútja 1699-1700. (Peregrinatio Hungarorum I.) Szeged, 1988.; Frankvan Westrienen, Anna: De Groote Tour. Tekening van de educatiereis der nederlanders in zeventiende eeuw. Amsterdam, én. 335-345. pp. '" Vö. Magyarország története 1526-1686. ed. Pach Zsigmond Pál-R. Várkonyi Ágnes. 2. kiadás, Budapest, 1987. 1504-1505. pp.
