Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Szabó Béla: Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században (Kérdések és eredmények)

90 írástörténet - szakszerűsödés Szabó Béla azért, mert ezek az iskolai munkák képezik a magyar köz- és magánjogi irodalom kiindulópontját. A kinyomtatott disputációk természetesen személyi információkkal is kiegészítetik a matrikulákból és más forrásokból nyert adatokat, mely adathalmaz alapján - harmadik megközelítésként - áttekintés készülne a magyarországi cupida legum iuventutis-ról. Ezen összkép a joghallgatók területi és szociális származására, konfesszionális megosztottságára, előképzettségére, átlagos életkorára valamint az egyetemi idejük (a joghallgatók aránya a peregrinusok között, egyetemválasztás és egyetemváltás, tanulmányi előremenetel) általános jellegzetességeire továbbá - amennyiben ez lehetséges - az egyetem utáni karrier-tendenciákra terjedne ki. A kutatások során megtapasztalt sokrétű módszertani nehézségek közül a legfontosabbnak azt érzem, hogy az adatbank egyrészt sohasem lehet teljes, tehát negatív irányban torzít. Ennek elsősorban a források elégtelensége illetve elérhetetlensége az oka. így pl. az igen fontos wittenbergi, jénai és bécsi egyetemek matrikuláiban

10 hiába keressük a választott szak megjelölését. E területen tehát hiány mutatkozik, és kérdés, hogy ezen „nem teljesség" miatt az adattömeg alapja lehet-e általános következtetéseknek? Másrészt pedig nyilvánvalóan pozitív torzítást jelent, hogy a matrikuIákban joghallgatóként szereplő peregrinusok jó része nem merült el igazán a ius commune tanaiban. Ez elsősorban az arisztokrácia képviselőire jellemző, akiknek „kávalierstour"-jában - a 17. század második felében nálunk is elterjedt nevelési szokások szerint - a jogi tárgyak hallgatása legfeljebb csak másodrendű szerepet töltött be. Ezért is fontos minWittenberg: Fjörstcrmann, Karl Eduard-Hartwig, Otto-Gerhard, Kari: Album Academiae Vitebergensis. Ältere Reihe, halle an der Saale, 1895-1905. I

—

III. (Utánnyomás: Aalen, 1976); Weissenborn, Bernhard: Album Academiae Vitebergensis, Jüngere Reihe. I.: 1602-1660. (Geschichlsquellen der Provinz Sachsen und des Freistaates Anhalt, Neue Reihe, 14/15) Magdeburg, 1934; Juntke, Fritz: Album Academiae Vitebergensis. Jüngere Reihe. IL: 1660-1710. (Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in Halle a.d. Saale, 1) Halle, Jéna: Mentz, Georg- Jauernig, Reinhold: Die Matrikel der Universität Jena. I.: 1548— 1652. (Veröffentlichung der Friedrich Schiller Universität Jena) Weimar, 1977.; Köhler, Otto: Die Matrikel der Universität Jena. 111.: 1723-1764. (Veröffentlichung der Universitätsbibliothek Jena) Halle, 1969-72.; Bécs: Szaivert, Willy-Gall, Franz: Die Matrikel der Universität Wien (Publikationen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 6. Reihe: Quellen zur Geschichte der Universität Wien, 1. Abteilung) I.: 1377-1450. Graz-Köln, 1956. II. 14511518/1. Graz-Wien-Köln, 1967. III.: 1518/II-1579/I. Wien-Köln-Graz. 1971. (Gall, FranzPaulhart, Hermine:) IV.: 1579/11-1658/59. Wien-Köln-Graz, 1974. Gall, Franz-Szaivert, Marta:) V.: 1659/60-1688/89. Wien-Köln-Graz, 1975.; Kéziratban a bécsi Egyetemi Levéltárban: VIII.: 1690-1715 IX.: 1716-1746 X.: 1747-1778 XI.: 177911 Vö. a „kávalierstourral" kapcsolatos igen gazdag irodalomból: Conrads, Norbert: Politische und Staatsrechtliche Probleme der Kavalierstour. (Reiseberichte als Quellen europäischer Kulturgeschicte. Wolfenbütteler Forschungen. 21. 45. ss.) Wolfenbüttel, 1987.; Loebenstein, Eva-