Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése
74 írástörténet - szakszerüsödés Huszár Tibor tisztázást, a kognitív dimenziók árnyaltabb kimunkálását szolgálták. Álljon itt példaként 1943. november 10-i levele Erdei Ferenchez. A levél bevezetőjében pozitívan méltatta Majlát Jolán és Márkus István Nagykőrös város társadalomtörténetéről - Hajnal szavai szerint „Te vezetésed alatt" - készült munkáját, Márkus doktori dolgozatát, majd a következők kifejtését tartotta szükségesnek: „E dolgozatokkal kapcsolatban is sokat gondolkodtam az én fejlődés-elméletem gyakorlati tudományos alkalmazásának kérdésén. Én azt látom, hogy még Te is kissé tulgyorsan alkalmaztad az elméletet. Ezért sokszor inkább akadályozott is talán Téged, mintsem segített volna. A fejlődés nagy vonalaiban úgy hiszem, alkalmazható az én gondolatmenetem; a részletekben azonban csak óvatosan, mert hiszen a történeti részletek sokféle mély és sokféle felületesebb körülménytől függnek. És minden csak viszonylagos a fejlődésben: lehet pl. egy réteg 'szakszerű', ha mondjuk az alföldi magyar város társadalmát az orosz város társadalmával hasonlítjuk össze; s lehet nyers, felületes, érdekszerű, ha egy nyugati város társadalmával hasonlítjuk össze. Ugyanez, áll pl. az egész magyar rendiségre is. A török hódoltság alá került város társadalmában, úgy vélem, a rendiségnek bármi gyönge formája is bizonyos értelemben az elmélyülést szolgálta, a családüzem a városüzem bizonyos szakszerűbb megalapozását. Viszont az újkorban mindinkább rideg érdekkötelékké váló rendiség közvetlen nyomása alól való mentesség ugyancsak előnye volt a város társadalmának. S itt a másik 'viszonylagosság': minthogy a legújabb korban a világ a szabad erőkifejtés rendszerére tért át, a régi rendiséghez való ragaszkodás csak hátrány lehet. De nem az, ha a régi rendiségben rejlett szakszerű lehetőségeket alaposan feldolgozta az illető társadalom, s bele tudta vinni a modern versenybe azokat! Én úgy látom, hogy az alföldi városokra meglehetős mértékben áll ez. A rendiség nem les kötelék ezekben a török hódoltság óta, csak a lehetőségek bizonyos tartályozása. Éppen úgy, mint Amerikába is kivitték az angol telepesek az ő rendiségüket, de nem a köteléket, hanem csak a társadalmias lehetőségeket. Elvitathatatlan, hogy Nagykőrös és általában a tanyarendszer többé tette a parasztságot, mint a nyugatmagyar jobbágy rendszer. Kívánom, őrizd meg munkakedvedet mai megpróbáltatásod között is. Tudós barcitaink, egyetemi tanár kollégáim még sok értékes eredményt várnak Tőled. Ölel igaz barátsággal Hajnal István a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. r. tanára Budapest, 1943. nov. 70." (Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy e levél borítékján a következő címzés található: „Dr. Erdei Ferenc úrnak B. X. Kozma u. 13. Gyűjtőfogház Bal I. 159.'" Erdeit a Március Front 1938. évi kiáltványának szövegezéséért ítélték el, és politikai fogolyként ekkor töltötte le büntetését.) $
