Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése

Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése 75 A szociológia intézményesülésének szociális-szervezeti oldala szerteágazó hosszés keresztmetszetű hálók (hálózatok) együttese. Ezek sorában azonban kétségtelenül meghatározó az egyetemi képzőhelyek, az akadémiai jellegű professzionális intézmények kiépülése. A szociológia empirikus tudomány, a kutatások üzemszerű végzésének feltétele olyan műhelyek léte, amelyek a szociológia nemzetközi sztenderdjeit közvetítik, meghonosítják, melynek folyóiratai elősegítik a minőség szerinti szelektálódást. Ha vázlatosan is, de igyekeztünk bemutatni: minden biztató vagy eleve elvetélt kezdemény ellenére e ponton 1945-ig nem sikerült áttörést elérni. Hajnal István szerepe e vonatkozásban is jelentős volt: nem rajta múlott, hogy a szociológia tanszék létrehozásával kapcsolatos terve csak részben valósult meg, és hogy azt is, ami megvalósult, elsodorta a történelem. Hajnal István 1944-et követően, három éven keresztül a PPTE Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. E minőségében 1945-ben egy szociológiai és szociográfiai tanszék létrehozását kezdeményezte. A szociológia tanszék vezetésére a Londonban élő Mannheim Károlyt, a szociográfiai tanszék vezetésére Erdei Ferencet kérte fel. E processzus részletezésére e helyütt nem vállalkozhatom, csak jelzem: Hajnal - nem kis vita után - kezdeményezéséhez fel tudta sorakoztatni a kari tanács többségét. Ez - tekintettel az e kérdésben még eleven „közegellenállásra" és az aktív politikus Erdei Ferenc személyével szembeni fenntartásokra- nem kis eredmény, áttörésként is értékelhető. Mannheim válasza udvarias, de elutasító volt: londoni kötelezettségeire hivatkozott; az Economic School of London tanára volt ezen években. Elhatározását azonban valószínűsíthetően az is motiválta, hogy - ismervén Lukács György és Fogarasi Béla személyével kapcsolatos ellenérzéseit, a szociológia tudományos (ideológiai) státuszát érintő elvi fenntartásaikat - nem volt kétsége afelől, hogy e tanszék a kommunisták hatalomra kerülése esetén kérészéletű lesz." Más motívumokra hivatkozva Erdei sem fogadta el a felajánlott lehetőséget." 1946-ban végül politikai koncesszió eredményeként - az egyetem autonómiáját a koalíciós pártok korlátozzák, igaz közvetve, informálisan - Társadalomelméleti Tanszék létrehozását határozták el a törékeny politikai egyensúly megőrzése érdekében, a szociáldemokrata Szálai Sándor vezetésével. Szálai Sándor - Hajnal István támogatását is élvezve - kezdetben sikerrel munkálkodott egy európai színvonalú tanszék létrehozásán. Nem rajta múlott, hogy e kezdemény akkor nem teljesedhetett ki, és Mannheim prognózisa valósult meg.""" " E kérdéskörről lásd: Fogarasi Béla 1930-ban írt s magyarul 1946-ban publikált tanulmányát: Mannheim Károly és a dialektikai módszer. In Marxizmus és logika. Bp. 1946. 170-181. 21 Lásd Hajnal István és Erdei Ferenc levélváltását 1945. szept. 22-26. okt. 3-10. Másolat ELTE Szociológiai Intézet 22 Fogarasi a „fordulat évében" már manifeszt módon burzsoá tudományként aposztrofálja a szociológiát (Fogarasi Béla: Történelmi materializmus és polgári szociológia. In Tudomány és demokrácia. Bp. 1948.35-37.)