Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Vizkelety András: A Leuveni Kódex palimpszeszt-lapjai és magyar scriptorai

Vizkelety András A LEUVENI KÓDEX PALIMPSZESZT-LAPJAI ÉS MAGYAR SCRIPTORAI* I. Míg a Leuveni Kódex 13. század második felére tehető keletkezési ideje körül alig merült fel nézetkülönbség a kézirat felfedezése óta eltelt 70 év során,

1 addig a kézirat keletkezési helye - azaz paleográfiai terminussal: a kódex törzsállományát író kezek (személyek) földrajzi hovatartozása (a „Schriftheimat") - terén eltértek a vélemények. Részletesen ketten foglalkoztak a sciptorokkal: a kódexet és az Ómagyar Mária-siralmat 1922-ben elsőként tanulmányozó Gragger Róbert" - akinek írástörténeti kérdésekben Jakubovich Emil volt segítségére

3 - és Mezey László, aki 1968 nyarán, Leu vénben néhány napig tanulmányozhatta a kéziratot

4

. Gragger észak-olasz, esetleg bolognai jellegűnek tartotta a törzskezek írását, míg Mezey a littera Parisiana - a párizsi egyetemen kialakult írás - jellegzetességeit vélte felfedezni a kezek által leírt szövegekben. Az ellentmondás feloldásának érdekében, a kódex 1982-ben történt hazakerülése után, két neves paleográfus véleményét kértem ki a kérdésben, akik fotókópiák alapján levélben nyilatkoztak. Bemard Bischoff, a nemzetközi írástörténet talán legnevesebb, 1990-ben elhunyt művelője szerint „...egy kéz sem kifejezetten olasz, de az r-rövidítésnek (megjelölt) szokása végső soron származhat onnan. így inkább a francia stílus van túlsúlyban, de ezt talán nem kellett Franciaországban elsajátítani.''

1 Louis J. Bataillon dominikánus - aki elsősorban a párizsi egyetemi írásbeliség szakértője - a „Commissio Leonina"-nál Aquinói Szent Tamás sermóinak kritikai kiadását készítette elő, így az ő véleményét a kérdésben különösen fontosnak tartottam: ,,/á reprodukált írások nekem nem tűnnek franciának, bizonyosan nem párizsinak.'" Hivatkozott a Bischoff által is em* A kérdéssel részletesen 1999. március 1-én elhangzott akadémiai székfoglaló előadásomban foglalkoztam: A Leuveni Kódex magyar scriptorai. Bp. 2000. /Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián/. Ennek 5. sz. lábjegyzetében vannak felsorolva e témakörben a velemi ülésszak óta publikált tanulmányaim. Egyedül Mezey László tette a kódex törzsét író kezeket is a század első felébe, a magyar kezeket pedig a század közepére, ld. Mezey: Leuveni jegyzetek az Ómagyar Mária-siralomról, Irodalomtörténet, 1971, 356-370. ~ Tanulmányai magyarul és németül 1923-ban jelentek meg, Gragger Róbert: Ó-magyar Máriasiralom, Magyar Nyelv, 1923, 1-13; Eine altungarische Marienklage, Ungarische Jahrbücher, 1923,27-46. 3 Gragger köszönetet mond tanulmányában Jakubovichnak, ami azonban nem jogosíthat fel bennünket arra, hogy Gragger tanulmányában szereplő összes írással kapcsolatos megjegyzést Jakubovich neve alatt idézzük (ld. Mezey, i.m.). 4 1968. júl. 30 - aug. 2., vö. Mezey, i.m. 356.1. 5 Levélközlés 1982. nov. 12. 6 Levélközlés 1987. ápr. 18.