Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Vizkelety András: A Leuveni Kódex palimpszeszt-lapjai és magyar scriptorai

38 írástörténet- szakszerűsödés Vizkelety András lített r-rövidítés olaszos voltára, majd így folytatta: „Olasz és francia vonások keveréke van itt jelen, amit el lehet képzelni a Duna-melléki régióban is. Úgy tetszik nekem, hogy nem zárható ki a kézirat tiszta magyar eredete sem.'" Térjünk rá az eddigi kutatás által magyarnak nyilvánított scriptorok írására. 1.) Gragger három magyar scriptor kezevonását különböztette meg, de nem fejtette ki, hogy ezeket mi alapján qualifikálta „magyarnak", kivéve a Siralom kezét. E három kezet csak a megadott fóliószámok alapján, összehasonlítással lehet különválasztani egymástól. Ha e hivatkozásokból kihagyjuk a Gragger által is kétségesnek nyilvánított („talán", „úgy látszik") fólió-megjelöléseket, valamint a bizonytalan adatokat (pl. „a 136r-150v a törzskódex keze a magyar író széljegyzeteivel" t.i. több kéztől származnak a széljegyzetek), úgy a kódexszel való egybevetés után, a következőképpen pontosíthatjuk az általa közölt, tőle vagy Jakubovichtól származó megállapításokat: 1. kéz = a Siralom keze: = 134v 19v-20v, 50r-v, 51v-52v („oklevélírás"-ként jellemzi, de egy kéznek tartja a Siralom kezével), 91rb-v, 196v, 199rb = a latin Planctus szövege, 222r magyar glossza alul, 297r magyar glossza felül. 2. kéz = „kezdetleges állóírás": 54v-56r (a kezdetként megadott 54r kétségtelen elírás). 3. kéz = „folyóírás": 56v, 60v (valójában a két megadott fólió között folyamatosan író - némileg variáló - kéz). 4. Gragger a 130r-133v között működő kezet is a Siralom kezének tartotta, bár megjegyezte, hogy a 131 v-n „hanyagabb" az írása (= Gragger 5). Valójában itt két külön kézzel van dolgunk. Gragger tehát - amint láttuk - csak a Siralom kezét qualifikálta a kódex által nyújtott belső érvvel (azonos a nyelvemlék kezével) magyarnak. A 2. és a 3. kezet azért nyilvánította hazainak, mert azok a magyarországi latin oklevelekre emlékeztető írásformákat használtak. 2.) Mezey legnagyobb eltérése Graggertől, hogy ő a Siralom és a Planctus kezét két külön kéznek fogta fel. 2.1. Mezey a Siralom kezének írását „cursiva currens"-nek , másutt bizonytalan kézzel írt textuálisnak tartotta: „...a magyar Siralom bejegyzője, aránytala7

Uo. 8 Mezey: i.m. 362.