Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Sarbak Gábor: A Fragmenta Codicum húsz éve

32 írástörténet - szakszcrűsödés Sarbak Gábor Bibliothecis Hungáriáé sorozat első kötete két félkötetből áll. Összesen 546 fragmentum került elő a könyvborítókból: 363 liturgikus mellett 183 alkotja a nem liturgikus csoportot (biblia, patristica, universitaria, orvostörténeti etc.). Itt kell megjegyezni, hogy ez az arány, megítélésünk szerint lényegtelen mértékben is, de azért módosulhat, mivel az Egyetemi Könyvtár első 300 töredéke a Könyvtár töredékgyüjteményének csak egy része. A liturgikusokon belül 168 hangjelzettel (cum cantu), 195 hangjelzés nélküli (sine cantu) áll szemben. Az első kötetben 200 darab keletkezési ideje tehető a 15. századra, néhány átnyúlik a 16. századra, és ebből a kétharmadból is a többséget a liturgikusok képviselik. Az esztergomi gyűjteményekből kikerült 155 darab képezi a volumen secundum anyagát. 44 hangjelzett és 49 hangjelzés nélküli, valamint 62 „világi" tartalmú töredékből áll a kötet. A megoszlás is hasonló, hiszen 58 darab tehető a 15. század illetve a 16. századra, és e jó egyharmados későközépkori fragmentummennyiség nagyobbik része szintén liturgikus.

23 Ezek a számarányok talán kellően mutatják be a liturgikus töredékek súlyát az egész anyagon belül," és elégségesen indokolják gondosabb elemzésüket. Tartalmilag ezek vetítenek több fényt a középkori magyar egyház liturgikus életére, és elég sok teljes kódex, ősnyomtatvány és 16. századi nyomtatott könyv áll az összehasonlító munka rendelkezésére a szerzetesi vagy az egyházmegyei ususok pontosabb megállapítása érdekében. Egyrészt ez az összehasonlító anyag segít tájékozódni a töredékek sokaságának tartalmi elhelyezésében, másrészt pedig a töredékek hasznosan töltik ki a teljes könyvek közötti űrt a fejlődés közbenső állomásaiként.

25 SCRIPTURAE GOTHICAE INDOLES HUNGARICA A töredékek írását tekintve Mezey László megállapításából indulhatunk ki, aki a Fragmenta codicum 1/1. kötetében a scriptura gothica nagy családján belül, a középkorban Magyarországon használatos gótikus írás meghatározására megtette az első lépést. Röviden csak annyit emelt ki erről az írásról, hogy a német vidékekrejellemző kemény vonalvezetés helyett, ezt a magyar jellegű írást a betűk lágyabb alakítása jellemzi, és így inkább a francia vagy az itáliai írásokkal rokonítható vagy vethető össze.

26 Az indoles Hungarica megragadását célzó kutatás, elején érdemes tisztázni a követendő elveket. A biztos provenienciájú és datálású fragmentumokból kell kiindulni, és melléjük - lehetőség szerint - teljes kódexeket kell helyezni, ellenőrzés és tájékozódás céljából. Ilyen „biztos" csoportnak Az esztergomi gyűjtés befejezése óta a könyvtári munkák során előkerült újabb töredékeket egy későbbi töredékkötet - remélhetően nem túl vastag - Addenda et corrigenda részében tesszük közzé. 24 Az első két kötet 701 töredékéből 258 darab esik a 15. századra (valamint a 16. századra), és ezek többsége liturgikus. 25 Teljes pálos graduale a középkorból nem ismert, cf. Szendrei Janka 1981, 35, töredékekből azonban több lap is előkerült, pl. : MTA K 484 (olim: T 292, 292a) = F 21. 26 „Indolem ergo Hungaricam scripturae gothicae earn esse dixerim, quae tractando litteras < fractura > linearum visa Germanico mitior, Francigeno vei Italico sensui propior apparet." Fragmenta codicum..., Vol. I, I [Introductio) p. 18.: az ígért részletesebb elemzés nem készült el. E dolgozat keretében egyelőre még csak a töredékekre támaszkodunk.