Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Solymosi László: Chirographum és írásbeliség

14 írástörténet - szakszerűsödés Solymosi László oklevelet, ráadásul chirographumot kapott. A 12. századi 8 darab chirographum közül öt a veszprémi székesegyházhoz, egy-egy a váradi, illetve a székesfehérvári káptalanhoz, az írásbeliség fontosságát hangsúlyozó 1181. évi, nevezetes oklevél pedig a királyi kancelláriához (és talán a pécsi káptalanhoz) kapcsolódott. A chirographálás a 13. század elején már széleskörűen elterjedt Magyarországon. Királyok, más világi oklevéladók és főpapok ritkán használták ezt a hitelesítési módot. Az egyházi testületek legkorábbi oklevelei viszont kezdetben pecsét nélkül, majd később pecséttel ebben a formában készültek. A 13. század derekáig szinte valamennyi kiadványuk chirographum volt. A veszprémi székeskáptalan 1181 és 1240 között kiadott 25 eredeti okleveléből egyetlen, 1240. évi oklevele képviselt más típust. A győri székeskáptalan 1210 és 1240 között kiadott, 28 eredetiben ismert oklevele közül csak egy esetben nem élt ezzel a hitelesítési móddal. A tatárjárás előtti időszakból az egyházi testületek mintegy kétszáz oklevele maradt ránk. Ezek csaknem mindegyike chirographum volt. Levéltáraink néhány intercidált oklevél mindkét példányát megőrizték. A chirographálás később visszaszorult, de az egyházi testületek privilégiális (függöpecsétes) oklevelei olykor még a 16. század elején is így készültek. Előfordult, hogy nyugtát is ilyen módon adtak ki. Az eljárással az oklevelet rendszerint két példányban állították ki, de voltak három, sőt elvétve négy példányban készült chirographumok is. A legendát szinte kivétel nélkül az írás soraival párhuzamosan metszették át. A pergament rendszerint egyenes (vagy ilyennek szánt) vonal mentén vágták szét. Ritka volt a hullámos, még ritkább a „fogazott" metszésvonal. A sajátos hitelesítési mód széles körű magyarországi alkalmazásánál grafikus szimbólumot önállóan nem használtak. Három esetben szavakat metszettek át. Az 1134. évi chirographum kétségkívül szöveges legendáját még nem sikerült megfejteni. Valószínű, hogy a chirographum szó is szerepel benne. További érdekessége, hogy a legenda az oklevél hátlapján is folytatódik, és így két sorból áll. Kétszer oklevélrész volt a legenda. János esztergomi érsek 1209. évi oklevelén az invokáció (IN NOMINE PATRIS ET FILII ET SPIRITUS SANCII), a spalatói érsek, a pannonhalmi apát és konvent közösen kiállított chirographumán pedig a dátum (ANNO AB INCARNATIONE DOMINI MCCXXII) szolgált erre a célra. A többi számtalan esetben a chirographálásnál az ABC több-kevesebb leggyakrabban csak első néhány - betűjét használták fel. Ez az eljárás all. század közepén francia területen jelent meg, és innen terjedt el. Bár sokfelé alkalmazták, leginkább Dél-Franciaországra voltjellemző. Magdolna asszony 1140 táján készült végrendeletétől kezdve Magyarországon is az ABC-legenda volt a chirographum jellegzetessége. Mindössze egyetlen alkalommal kombinálták grafikus szimbólummal: 1223-ban keresztet rajzoltak az ABC-legenda elé. Az átmetszett betűk vagy szavak kvázi szimbólumok: egy hitelesítési mód, egy sajátos jogbiztosítás eszközei és egyben jelképei voltak. Minden szöveges utalás nélkül kifejezték azt, hogy az oklevél két (vagy több) példányban készült, egyik példányát nyilvános helyen, valamely (rendszerint a kiállítást végző) egyházi testült hiteleshelyi levéltárában őrzik, és az itt őrzött példány hitelesíti a má-