Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

IV. SZAKSZERŰSÖDÉS AZ IGAZGATÁSBAN ÉS A VÁLLALKOZÁSBAN - Tóth Árpád: Pest város tisztviselői az 1820-40-es években

134 írástörténet - szakszerüsödés Tóth Árpád 3.) A harmadik fontosabb megközelítés a társadalmi struktúra szempontjait mérlegeli. Azt például, hogy mennyiben tekinthető konzisztensnek a vizsgált csoport társadalmi helyzete a korabeli pesti társadalmon belül - a fogalom Gerhard Lenski által használt jelentésében -, ha több szempontot, így a foglalkozás presztízsét, a hivatalnokok anyagi helyzetét, lakásviszonyaikat, iskolázottságukat hasonlítjuk össze. Az is kérdés, hogy egyáltalán mennyiben tekinthetők társadalmi csoportnak? Külső Jegyeik" alapján (pl. vagyonukat tekintve) egységesnek tűnnek-e, másrészt az is érdekes volna, ha képet nyernénk arról, hogy saját maguk hogyan vélekedtek erről? Volt-e csoporttudatuk, amely az utókor számára a homofíliánhomogámián keresztül nyilvánulhat meg? Végül az is tisztázandó még, hogy jogos-e elitnek tartanunk a tisztviselőket? A megfogalmazott problémák közül jelen munkámban három kérdésre keresek választ. Előbb a rációnálizálódást kísérlem meg nyomon követni a város tanácsnokainak rekrutációján keresztül, majd a tisztviselők csoporttudatát próbálom értékelni családi kapcsolataikat és gyerekeik pályaválasztását elemezve, végül anyagi helyzetüket vázolom. 1.) A kutatás során a vizsgált három évtizedben Pesten működött, összes városi fizetett tisztviselő, mindösszesen 104 fő alkotta a mintát. Nem foglalkoztam tehát sem az egyes városrészek hivatalnokaival - így a budaiakkal, óbudaiakkal -, sem pedig azokkal a pesti közalkalmazottakkal, akik nem hivatali munkát végeztek (zenészek, orvosok, tanárok, egyházi alkalmazottak stb.). E hivatalnokok közül 43 fő élete során eljutott a tanácsnoki rangig. Ezzel olyan pozícióba kerültek, ahol már a döntéshozatal felelősség is lényeges, szemben az alacsonyabb posztokra jellemző végrehajtó hatáskörrel. A 12-13 tanácsnok (szenátor) valamint a körükből választott városbíró, polgármester és városkapitány szavazati joggal vettek részt a belső tanács ülésein, ahol a bíráskodási és közigazgatási kérdésekben a döntések születtek. Ezen túlmenően egyes ügyek referenseiként személyes felelősséget is viseltek. Ma még nem egyértelműen tisztázott, hogy a 1820-as és az 1830-as években játszottak-e érdemben szerepet az országos politikában, azaz az országgyűléseken? Tudjuk például, hogy az 1843-44. évi diétán - ahol a szabad királyi városok bel szerkezetét tárgyalták - a Pest város által delegált városatyák aktívan szerepet játszottak. Az viszont vitathatatlan, hogy a városon belül igen komoly hatalommal bírtak. Érdekes tehát azt megvizsgálni, hogy kik töltötték be ezeket a posztokat? Milyen származású, iskolázottságul és „előéletű" emberek lehettek Pest szenátorai? A tanácsnoki tisztséget választással töltötték be a korban, gyakorlatilag egész életre szólóan, szemben a alacsonyabb posztokkal, ahová kinevezéssel le5 Lenski, Gerhard: Status Crystallization: A non-vertical Dimension of Social Status. In: American Sociological Review 1955/19. (a le nem fordított, ám gyakorta hivatkozott munkára ld. pl. Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. Bp. 1987. Gondolat, 64-65.) 6 BFL Relationes