Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
IV. SZAKSZERŰSÖDÉS AZ IGAZGATÁSBAN ÉS A VÁLLALKOZÁSBAN - Vári András: Szakszerűség és vállalkozás a késő 18. és a 19. században
124 írástörténet - szakszerűsödés Vári András Ha mármost kiindulópontunkhoz, a szakszerűség vállalkozásbeli alkalmazásához visszatérve, azt társadalomtörténeti leg egyes rétegek társadalmi stratégiáival kapcsolatos folyamatként tekintve, azt lehet mondani: minél racionálisabb, modernebb egy vállalkozás, annál kisebb tere van benne a fenti értelemben társadalmi stratégiának tekintett professzionalizációnak. Lesznek ugyan tudományos ismereteket szisztematikusan termelési feladatokra alkalmazó munkatársai, ám ezek szakembersége a sikeresebb szakmákkal összehasonlítva csökevényes. Az amerikai mérnök definíció a századfordulóról - engineering is the science of making money for capital 6 - a professzionalizáció fegyverletétele és a tudományalkalmazás tőkés módjának diadala. A sikeres integráció viszont távolról sem hasonlított a petróleummezők fölfedezésére és elsajátítására - a mérnökök jóval aktívabbak voltak az elsajátítását passzívan tűrő természetnél. A 19-20. század fordulóján bekövetkezett vereségük csak egyik fejezete történetüknek. A VESZTESEK CSELEI: A GYENGE PROFESSZIONALIZÁCIÓ KOMPENZÁLÁSA A mérnökprobléma nem egyedi: jómagam például egy még náluk is jóval amorfabb réteg, a gazdatisztek kétség beejtön elmosódó körvonalú csoportjának elemzése közben jutottam el hozzájuk. Közös e rétegekben például a bürokratizálódó gazdasági nagyszervezetbe tagozódás és e szervezet urainak („Dienstherren"), a tulajdonosoknak kemény ellenállása alkalmazottaik professzionalizációs törekvéseivel szemben. 7 Mások és a magam vizsgálatai alapján általános európai jelenségnek vélem a viszonylag gyenge professzionális esélyekkel induló csoportok törekvését kompenzációs mechanizmusok bekapcsolására, a professzionalizációs stratégiának más társadalmi stratégiákkal való kombinálására. Elvileg több ilyen mechanizmus lehetséges volt, az egyik legszembetűnőbbnek kétségkívül az mondható, amikor szakemberesedésben megrekedtek tömegesen a politikai zajgásba vetették magukat, „Fußvolk"-ka - derékhaddá - váltak, és politikai principálisaik támogatását remélték társadalmi státusemelkedésükhöz. Ideális esetben így politikai kliensszerepükért presztízsemelkedés, rendi emancipáció lett osztályrészük, amely az eredeti professzionalizációs stratégiában is másodlagos cél volt, másrészt megkönnyítette a professzionális szolgáltatást igénybevevők bizalma fölötti monopólium kiépítését. A professzionalizációs koncepció tehát a példa szerint jól kombinálható más tényezők figyelembevételével. A gyenge professzionalizációjú csoportok elemzései ennek ellenére még jó tollakból is gyakran zavarosnak tűnnek. Azt a hibát csak kevesen követték el, hogy a gyenge professzionalizációban valamilyen közelebbről nem vizsgált és nem is körvonalazott általános társadalmi retardáció tükröződését vagy bizonyítékát vélték megpillantani. „Itt" mutatnak körbe a magyar ugaron, nem is lehettek mássá az illető csoportok, mint fasisztává stb. Gya6 Idézi Larson i. m. 28. p. 7 Vári András: A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása a 17-19. században. In: Történelmi Szemle 1990/1-2. 1-28. p.
