Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Karády Viktor: Elitképzés, elitkiválasztás, elitlegitimáció (A középiskola társadalmi funkcióinak alakulása Magyarországon 1948 előtt)

110 írástörténet - szakszerűsödcs Karády Viktor vagy elöregedése következtében megszűnt. Ez gyakran előfordult a Felvidék történelmileg fontos, de gazdasági vagy adminisztratív funkcióitól a modernizáció során részben megfosztott bánya- és más kisvárosaiban, amelyekben a helyi hatóságok presztízs okokból igen nehezen adták fel „ősi gimnáziumukat". Az iskolakínálat mindenütt igen lassan követte az iskolai keresletet, főképp ha ez csökkenő tendenciát mutatott. Harmadrészt röviden utalni kell a felekezeti konkurencia hatására a középiskolák alapítása és fenntartása területén. Minden egyház igyekezett a lelkek feletti uralmát úgy is erősíteni, hogy felekezeti befolyását növelve, a felekezeti elitjének fiataljait saját iskolákba terelte illetve ezekben tartotta meg, és a más vallású elitcsoportokra - ha tehette - az iskolai szocializáción keresztül térítési hatást gyakorolt. A védekező pozíciójú kisebbségi protestáns egyházak számára - bár kevésbé térítési célokkal - különösen fontos volt a lehető legszéleseb iskolahálózat kifejlesztése. Ennek köszönhetően Magyarországon a dualizmus korában egységnyi rokonnépességre számítva az evangélikusok tartották fenn a legtöbb középiskolát, a reformátusokat is megelőzve. A protestáns iskolák ellátottsága - nevezetesen bennlakási lehetőséggel, konviktussal - szintén meghaladta a katolikus vagy állami intézményekét. Minden bizonnyal ez a konkurenciái is helyzet váltotta ki közvetlenül a gimnáziumi hálózat erdélyi és felvidéki különleges túlfejlesztettségét. Végül a „túlfejlesztés" feltételei között említést érdemel a magyar középiskolázás sajátos nemzeti asszimilációs funkciója, amelyről a továbbiakban részletesen szólunk. Ez Európában sehol máshol nem volt ilyen fontos, hiszen a „kisebbségek" sehol nem voltak többségben, minként Magyarországon 1910 előtt. Gondosabb elemzés kimutathatja, hogy az állami gimnáziumi és reáliskolai hálózat talán elsősorban ennek az asszimilációs politikának köszönhette gyors kiterjesztését az asszimilációra leginkább beállított, mobil, városi, új elitcsoportok igényeihez alkalmazkodva. A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI ELITKÉPZÉS FŐBB TÁRSADALMI FUNKCIÓI Szocializációs funkcióit tekintve a középiskolák nálunk mindig egyértelműen a nemzeti asszimiláció szolgálatába voltak állítva, legalább kétfajta módon. Egyfelől azáltal, hogy nyelvileg és müvelődésbelileg elősegítették az allogén hátterű kisebbségek tagjainak magyar akkulturációját, másfelől egyúttal gyakorlatilag is integrálták az iskolai szocializáció keretében a különböző nemzetiségű eredetű csoportok felnövő tagjait. Az akkulturációs funkció fő eleme a magyar nyelvi monopólium volt. Ez a felsőoktatásban már 1843-ban, a magyar államnyelv bevezetésekor megvalósult, leszámítva a sokszor továbbra is latinul oktató papneveldéket. Bár az iskolai oktatásban bevezetett magyar nyelvűséget az abszolutizmus idején a német illetve annak ellenhatásaként a több fakultatáson visszaállított latin oktatás átmenetileg felváltotta ugyan, a kiegyezéssel azonban a magyar nyelv dominancia végképp általánossá vált, néhány vagy átmenetileg latint vagy görögöt vagy egy nemzeti-