Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919

102 Írástörténet - szakszerüsödés Zsidi Vilmos 4c. táblázat A Keleti Kereskedelmi Akadémia (KKA) és a Fiumei Kiviteli Akadémia (FKA) magyarországi hallgatóinak vallási megoszlása Keleti Kereskedelmi Akadémia Fiumei Kiviteli Akadémia fő százalék fő százalék Római katolikus 224 29,4 47 35,8 Görög katolikus 2 0,3 1 0,8 Református 47 6,2 17 13 Evangélikus 65 8,5 14 10,8 Unitárius 1 0,1 2 1,6 Ortodox 43 5,5 4 2,9 Izraelita 370 48,5 46 35,1 Muzulmán 10 1,3 Egyéb 1 0,1 Összesen 763 100 131 100 A budapesti és a fiumei akadémián 80 % felett volt a magyar anyanyelvűek aránya, míg Bécsben ez jóval kevesebbet mutat (57 %), de ez az 1910. évi népszámlálás eredményét figyelembe véve, még így is 8 %-kal haladta meg a magyar nyelvű összlakosság arányát. * A nemzetiségek aránya a tanulók között a következőképp alakult: BEA: 43 % (amelyből egyedül a németek 36 %-ot tettek ki), KKA: 15 %, FKA: 13 %. A bécsi hallgatók között a németek számaránya háromszorosa volt a német lakosság hazai arányának, ellenben e szám Budapesten és Fiumében 10 % alatt maradt. A két magyarországi akadémia esetében a nemzetiségi hallgatók számaránya a hazai felsőoktatásban résztvevő nemzetiségi hallgatók arányának (13,8 %) felelt meg. A BEA esetében azonban jóval kisebb volt (7 %), ha azt a németek nélkül vizsgáljuk.

14 Nem tekinthetjük tehát a bécsi akadémiát a magyarországi kereskedelmi felsőoktatásból „kizárt" nemzetiségek alternatív képzési helyének. Ha a korabeli magyarországi nemzetiségek arányát összevetjük az akadémiai hallgatók adataival, a következőket kell kiemelnünk: a románok 2-3 %-kal szerepeltek, ez pedig országos arányszámuk csupán töredéke volt. Hasonló módon, a szlovákok is igen csekély arányban (1-1,6 %) vettek részt e képzésben, és megemlítendő, hogy Fiumében egyetlen szlovák anyanyelvű hallgatót sem találtunk. Ruszin nemzetiségű hallgató pedig a három akadémia egyikére sem iratkozott be. Egyedül a délszlávok - horvátok és szerbek - együttes aránya a KKA-án 13 M Stat. Közlm. i.m. Térképmelléklet: Katus László: A magyar katolicizmus a XVIII-X1X. században (jozefinizmus, liberalizmus és katolikus megújulás). In: A kat. egyház Magyarországon. Szerk.: Simorjai Á.-Zombai I., Ecclesia Sancta I. Bp., 1991. A 61. old. táblázatának kiegészítése. 14 Magyarország története 1890-1918 1—

II. Föszerk.: Hanák P. Bp.. 1983. 891. p.