Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919

A Bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói (1898-1919) 103 (3,5 %) közelítette meg az országos arányt (3,6 %). Ugyanez azonban a BEA és a FKA esetében már nem volt érvényes. Csak 27 %-kal több magyar anyanyelvű hallgató iratkozott be a budapesti akadémiára, mint a bécsire. A németek aránya Budapesten ötöde a Bécsbe jelentkezetteknek. Magyar és német anyanyelvűek többségben (93 %) voltak a bécsi akadémián, ahol ezen belül az izraelita vallásfelekezethez tartoztak legtöbben a Magyarországon születettek közül. Dolgozatunk elején harmadik lehetséges vizsgálati szempontként jelöltük meg a hallgatók hitfelekezet, azaz vallás szerinti megoszlásának vizsgálatát. Ami annál is érdekesebb, mivel a magyar társadalomnak létezett (létezik) egy olyan rétege, amelyet elsősorban a vallási statisztikákban lehet(ett) megragadni. Természetesen a zsidóságról van szó. Jelen tanulmánynak semmiképp nem lehetett feladata azt a sokat vitatott kérdést eldönteni, hogy ki a „zsidó" vallási, nemzetiségi, antropológiai, kulturális stb. szempontból. Ezért csak a korabeli vallási statisztikák által kínált lehetőséget felhasználva, felekezeti alapon használjuk a zsidóság fogalmát. Ugyanakkor hiba lenne, ha a polgári átalakulásban oly jelentős és fontos szerepet játszó zsidóság vizsgálatáról lemondanánk. A dualizmuskori, modernizálódó Magyarország szempontjából nagy jelentősége volt, hogy az izraelita hitfelekezet tagjainak túlnyomó része magyarnak, egy kisebb része pedig németnek (ti. német anyanyelvűnek) vallotta magát. A felekezeti hovatartozással kapcsolatos egyik legfontosabb megállapítás, hogy az izraelita hitfelekezethez tartozók többszörösen meghaladták magyarországi országos arányszámukat (4,5 %)

16 A BEA esetében ez az arány 54,2 %, a KKA esetében 48,5 % volt. Ezek a számok felülmúlták a budapesti egyetemi átlagarányt (35^0 %), szemléletesen fejezve ki a zsidóság gazdasági (kereskedelmi) pályák felé történt orientálódását.

1 Kisebb, de jelentős volt a FKA-án tanuló izraelita vallásuk aránya (35,1 %). Érdekes, hogy ez szinte azonos számot mutatott a katolikusokéval (35,8 %). Az izraelita vallásfelekezet adatait a zsidóság magyarországi területi elhelyezkedésével összevetve megállapítható, hogy nem a zsidóság által jelentős számban és százalékban lakott északkeleti vármegyékből (Ung, Ugocsa, Bereg, Máramaros, Zemplén) és törvényhatósági jogú városokból érkeztek a legtöbben. Ennek alapján úgy tűnik, nem a zsidó vallási ortodoxia köréből került ki az izraelita hallgatók nagyobb része. Másfelől pedig azt kell látnunk, hogy az adott terület vagy régió gazdasági, társadalmi fejlettsége szintén jelentős befolyásoló tényező volt a pályaválasztás, (tovább) tanulás esetében. Az izraelitákhoz hasonlóan az evangélikusok is - bár szerényebb mértékben meghaladták országos számarányukat (7,1 %). A BEA-án az evangélikusok hozzávetőlegesen kétharmada német, majdnem egyharmada magyar, kisebb hányada pedig szlovák anyanyelvű volt. 15 M. Stat. Közlm.; Stat. melléklet 16 Uo. 17 Ez a tendencia már az oktatás középszintjén is megragadható: a felsőkereskedelmi iskolákban az 1901/02. tanévben 50% volt az izraelita vallásúak aránya. Vö. Keresk. Szakoktatás X/l. 26. p.; XI/2-3. 83-84. p. és Venetianer i.m. 471-8. p.