Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög–római világban
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög-római világban fejedelmi fiáé volt, aki kémhelyen ült .,."17 A szkoposz Politész itt egy magas helyről figyeli a görögök táborát, nehogy azok a trójaiak számára meglepetésszerűen kezdjenek támadást. Tevékenysége, a szkopia ez esetben szó szerint „ megfigyelés"-t jelent. Viszont amikor Xenophón a Küroupaideiában felderítőkről tudósított, azokra is részben a szkoposz, részben a ritkán használt diereuné- tész kifejezést alkalmazta: „A lovasság a sereg élén haladt, eléjük kémeket és felderítőket (diereunétasz kai szkopousz) küldött a megfigyelésre legalkalmasabb magaslatokra ,.."18 Tekintve, hogy Xenophón a perzsa környezetbe helyezett spártai gyakorlatot ismertette, itt valójában a spártai sereg taktikai felderítő tevékenységéről van szó. A szkoposz szóval etimológiai rokonságban álltak a szkopé, szkopia és szkopié szavak, amelyek Homérosznál, Hérodotosznál és Xenophónnál 'őrség' vagy 'őrtorony' jelentéssel fordulnak elő.19 Hasonló a helyzet Pauszaniasznál, aki szkopé-nak nevezte azt a helyet, ahonnan Kr. e. 362-ben a thébai Epameinón- dasz figyelte a mantineiai ütközet eseményeit.20 'Megfigyelni', 'megvizsgálni' jelentéssel az előzőekkel ugyancsak etimológiai kapcsolatban lévő igéket: szko- piadzó, szkopeuó, szkopeó használt Homérosz, Thuküdidész és Xenophón. Utóbbi, önmagáról egyes szám harmadik személyben írva, azt közölte, hogy meghagyta Timasziónnak, „a lovassággal együtt vágtasson előre, és nézze meg, mi történik előttünk (szkopeitó ta emproszthen), hogy semmi ne kerülje el figyelmünket."21 A Xenophón előtti görög irodalom a fentebb sorolt kifejezéseket statikus értelemben használta. Az írók által megjelenített felderítő megfigyelte az ismert helyen tartózkodó ellenséget, de nem végzett olyan aktív felderítést, amely kiterjedt volna az ellenség taktikáját, szándékát leleplező részletes információk beszerzésére. Ez a jelenség összhangban állt azzal a ténnyel, hogy - mint láthattuk - még a peloponnészoszi háború idején sem alkalmazták a vonuló seregek az aktív információgyűjtést, ami komolyabban befolyásolhatta volna saját tevékenységüket. Mindebből Pritchett azt a következtetést vonta le, hogy a felderítés Xenophón idejétől vált a mezei seregek nélkülözhetetlen taktikai fegyverévé a görög hadművészetben.22 Nagy Sándor a keleti hadjárat során gyakran alkalmazott lovascsapatokat vonuló hadserege előtt azzal a céllal, hogy felderítsék az útjukba kerülő terepet, és felkutassák az ellenséget. Az ilyen feladattal megbízott lovas katonákat olykor az 'előfutár' (prodromosz), máskor a korábbi irodalomból is ismert szkoposz kifejezéssel illették. Ilyen felderítőket küldött előre a makedón király, miután Kr. 17 Iliász II. 791-792. 18 Xenophón: Küroupaideia VI. 3. 19 Pritchett, 1971.129. 20 Pauszaniasz VIII. 11,7-8. 21 Xenophón: Anabaszisz VI. 3,14. 22 PRITCHETT, 1971.132-133.. 141
