Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Dominkovits Péter: Kémkedő familiárisok a Bocskai-felkelés idején

Kémek, ügynökök, besúgók egyaránt találhatók a térség következetesen Habsburg párton maradó (pl. Bá­thory Erzsébet), avagy megingó (szerdahelyi Dersffy Ferenc) főnemeseinek, miképpen a vármegye közéletében meghatározó, Habsburg hűségen maradó bene possessionatus nemeseknek (pl. a vezető Nádasdy familiáris Megyery Im­rének, avagy Sopron vármegye „törzsökös" nemesi birtokos elitjébe tartozó Viczay Tamásnak, Sándornak) levelei, miképpen az ő familiárisaik (pl. Megyery Imre széplaki tiszttartója, Belecz István) levelével is találkozhatunk. Az informá­ciószerzés, kapcsolaterősítés egy nagyon fontos szervezett formája a városi kö­vetküldés ez évben is működött. A Bécsbe, tárgyalásra küldött, de csak Kis­martonig eljutó soproni követek beszámoltak úti tapasztalataikról a háború súj­totta térségben (pl. 1605. október 4. - Thomas Mock és Jakob Stainer jelentése). Az informálódás az egykorú levelezésnek egy másik, döntően a harci esemé­nyek csitulásával felerősödő csoportja is karakteresen elkülöníthető. Ez mind a régió meghatározó főurai, mind azok uradalmi tisztségviselői, familiárisai, mind a birtokos nemesség részéről íródhattak, de előfordul közöttük a térség jelentős településeiről (pl. Csepreg, Lövő, Kövesd), valamint nem nemes magánszemé­lyek által (pl. Szombathelyről Kürthy Nagy János, a keresztúri kapcsolattal bíró Csetényi János katona) a háború okozta kártérítésekkel, fogoly ki váltásokkal, a kölcsönös hatalmaskodások beszüntetésével kapcsolatos levelek sora is.11 A hadieseményekről tudósító levelezés közvetlen előzménye - ahogyan az említésre került - szervesen és sok szállal kötődik a tizenötéves háború történé­seihez, amit az alábbi példák a teljesség igénye nélkül illusztrálnak. 1594. szep­tember 26-án Nádasdy (II.) Ferenc Vas (1562-1604) és Sopron (1588-1604) vár­megyék főispánja, későbbi dunántúli főkapitány (1598-1604) tudósította a vá­rost, a Kemenesalját, a Marcal mellékét ért tatár támadásról és arról, hogy Pápa birtokosa, Enyingi Török István seregeivel közösen sikeresen megütköztek a prédálókkal.12 Egyes levelezők a soproni gyalogos katonák ellátása, harcképes­sége kapcsán értesítették a várost a hosszú török háború hadi eseményeiről. így a városi gyalogosok ellátatlanság miatti panaszai, az ezzel kapcsolatos konflik­tusok okán Erdélyi János 1601. október elején, a Kanizsát ostromló keresztény seregek táborából Kiskomárom elfoglalásáról, a salamonfai birtokos Rátky elfog­lalt erősség élére kerüléséről, az egy esztendeje oszmánok által elfoglalt központi erősség (Kanizsa) visszafoglalási kísérletéről, azaz ostromáról tudósította Sop­ron magisztrátusát. Olyan részleteket is leírt, mint két, a törökök félelméről híre­ket (avagy álhíreket) hozó kanizsai polgár kijövetele az ostromlott várból.13 Czeczei István az Esztergom alatti török táborból [!] írt levelet a városhoz, és sürgette a város által kiállított katonák, továbbá a négy ruszti darabont fizeté­11 DOMINKOVITS, 2006.109-158. 12 MNL GyMSM SL SVL Oert. Lad. XXIV. et Y. Fasc. 8. No. 487. Másnap, szeptember 27-én Bruck an der Leitha városa az ellenséges invázióról: uo. no. 488. Tisztségeire: FALLENBÜCHL, 1994. 96., 107.; PÁLFFY, 1997. 269. 13 MNL GyMSM SL SVL Oert. Lad. XXV. et Z. Fasc. 3. No. 146. Kanizsa melletti táborból, 1601. október 4. Kanizsa 1601. évi ostromára legújabban: BAGI, 2013. 46

Next

/
Thumbnails
Contents