Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában. Haynau és Geringer ügynökei

Kémek, ügynökök, besúgók

Podolsky két közvetlen segítője államrendőrségi ügyekben Johann Michael Maschek (1851 májusától 1861 januárjáig nagyváradi rendőrigazgató) és Adolf Kari Naske irodalmár, 1848 előtt a bécsi Általános Számviteli Igazgatóság (Ge- neral-Rechnungs-Directorium) könyvelője volt, akit Podolsky 1850 májusától az irodalom, a színházi darabok cenzúrája, a titkosügynök-jelentések feldolgozása, a hangulatjelentések összeállítása céljából alkalmazott. A rendőri ügyosztály rendszeres kapcsolatban állt továbbá Alkér Antallal, aki 1850. március 26-tól Pest főkapitánya volt. Amikor 1851 elején megalakult a pest-budai rendőrigazgatóság, a város a közrendészet feladataira február 13-tól felállított egy bizottságot, amelyet szintén Alkér vezetett, immáron mint a községi rendőri tárgyakkal foglalkozó tanácsnok.2 A ránk maradt forrásokból azonban nem két önálló szerv együttműködése rajzolódik ki. Alkér mintegy Podolsky beosztottjaként jelenik meg az iratokban, rendszeres jelentéseket tett a városi közhangulatról, esetenként konkrét feladatokat is teljesített.

A rendőri ügyosztály alapvetően kétféle funkciót látott el 1849 folyamán. Egyrészt az osztályra hárult 1849 szeptemberétől az ún. Kossuth-archívum, vagyis a menekülő magyar kormányzat különböző tagjai, közöttük a Kossuth által hátrahagyott hivatali és magániratok feldolgozása.3 Az iratokat a pesti városparancsnokság egyik hivatalnoka, Wohlfarth Gyula kezelte, ő készítette a hadbírósági eljáráshoz szükséges fordításokat.4 Német nyelvű kivonatok készítésével megbízta még Podolsky „Farkas kamarai ügyvéd"-et (talán Farkas Józsefet, aki az 1847. évi tiszti címtárban bányakamarai ügyvédként, zólyomi és dobronyivai uradalmi ügyvédként szerepel)5, majd 1849 karácsonya után - Geringer császári biztos javaslatára - Wass Imre grófot. Wass cs. kir. kamarás, mint egykori erdélyi megyei adminisztrátor, majd a nagyváradi egyházkerület papja szerepel az iratokban, 1851 elejéig állt Podolsky szolgálatában, akkor létszámcsökkentés címén elbocsátották.6 1850 májusától hozzáfért még az iratokhoz Zákos Elek egykori dévai, majd poroszlói kamarai sóhivatali hivatalnok is.7 Zákost Kari Friedrich Kübeck báró, az udvari kamara 1848 előtti vezetője és a birodalmi tanács későbbi elnöke ajánlotta Elaynau figyelmébe. Az 1830-as, 1840-es években ugyanis Zákos a kamarai igazgatásban pénzügyi visszaéléseket leplezett le és jelentett be, „bizalmi férfiú"-i minőségét ez alapozta meg.8

A rendőri ügyosztály másik feladata az államrendőrségi információszerzés volt: bujkáló kompromittáltak, politikusok és honvédtisztek felkutatása, a közterek (utcák, kávéházak, vendéglők, színházak stb.) ellenőrzése, civil hivatalno2 Czaga, 1995.151. Vö.: Tábori, 1923

3 Vö.: TÁBORI, 1921. 97.

4 Wohlfart 1859-ben újpesti rendőrbiztos volt. S-H, 1859. 69.

5 MT névtár, 1847.169.

6 Geringer levélfogalmazványa Protmannhoz, illetve Wasshoz. Buda, 1851. január 8. MNL OL D 51 1851:27.

7 Podolsky jelentése Kempenhez. Bécs, 1853. április 18. ÖStA HHStA IB BM 8055/1860.

8 MNL OL D 511850:32., 69. sz. iktatókönyvi bejegyzések. 1850. január 8.16.

24