Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Kövér György: A „000" fedőnevű ügynök: Pest, 1883–1884. Egy spicli identitásának és azonosításának bonyodalmai

Kémek, ügynökök, besúgók

ség kérelmezte az alkalmazás meghosszabbítását, mégpedig megemelt (költség- térítés nélkül) havi száz forint ellenében, hogy az „átutazó vagy itt tartózkodó szociálforradalmárokat időnként magához lakásra, s kosztra" befogadhassa.4 így azután tovább foglalkoztatták, szorgosan írta német nyelvű jelentéseit, időnként pedig szóban informálta a rendőrtisztet, aki továbbította feletteseinek a tőle kapott híreket.

A következőkben tárgyalt „000" fedőnevű másik ügynök jelentései szintén 1883 januárjától maradtak fenn. Az ő szerződése, fizetése nem ismert. Első jelentése ugyancsak a szociálforradalmárokról tudósított.5 1883 májusában többször is írt a rendőrséget erősen foglalkoztató bécsi és pesti péksztrájkról.6 Láthatóan ő volt a „magyar referens", hol szóban, hol írásban, de mindig magyarul jelentett. Ennek tartalmi vonatkozása is volt, a radikális internacionális irányzattal szemben ő meggyőződésből a mérsékelt magyar szervezkedés mellett tett hitet.7 Maga is azonosult a hazai munkásság törekvéseivel, és nem csak rivális mozgalmi ellenfeleit igyekezett bemártani. Az 1883. augusztusi pesti antiszemita zavargásokról írott jelentésében pl. megvédte a szocialista mundér becsületét: „A lapokban állított azon nézet mintha a szocialisták szervezték volna a demonstrácziot, a betörést és rablást egyáltalán az igazságnak meg nem felel."8 Pedáns ember lehetett, mert jelentéseit (amelyek nem mindegyike maradt fenn) saját iktatási rendben maga sorszámozta.

Mint már utaltunk rá, nevezett ügynök karrierjében a fordulat 1884 januárjában következett be. Ennek egyik oka az volt, hogy a belügyminisztérium szorgalmazta a fővárosi VIII. kerületi „antiszemiticus irányú pártmozgalom" „továbbra is éber figyelemmel" kísérését.9 „000" ügynöktől 1884. január 28-áról maradt fenn először olyan jelentés, amelyben ezekről a csoportokról tudósított.10 Nagyjából ezzel egy időben nyújtotta be azt a kérvényét, amelyben „netalán bekövetkezhető baleset" esetére „családja ellátását" biztosíttatni kezdeményezte.11

Érdemes részletesebben megismernünk ezt az 1884. január 31-ei kérvényt, hogy megértsük azokat a belső mozgatórugókat, amelyek az ügynök metamorfózisát elindították (a jelentések szövegénél az eredeti írásmódot megtartottam): „1883ik máj. 24-én 26. szám alatt kelt véleményes beterjesztésemben tüzetesen

4 BFL VI. 1. a. 5/1883. 1883. január 6. A meglehetősen csúnya írás alatt a fedőnév leginkább három keresztnek olvasható.

5 Uo. 2/1883.1883. január 2.

6 Uo. 89/1883.1883. május 8., 91res/1883.1883. május 15., 92res/1883.1883. május 16.

7 Uo. 25/1883.1883. február 5.

8 Uo. 165/1883.1883. augusztus 14.

9 Uo. 35/1884. BM 1884. január 26. 91 /rés. Tisza Kálmán Thaisz Eleknek.

10 Uo. 36/1884.1884. január 28.

11 Uo. 44/1884. 1884. január 31. A kérvényt tartalmazó felzeten Meszlényi kiadói bélyegzővel és Thaisz s. k. aláírásával a következő szöveg olvasható: „Folyamodó szóbelileg értesíttetvén kérelmének annak idején leendő figyelembe vételéről, jelen beadványa irattárba tétetni rendeltetik." A hivatkozott május 24-ei jelentés nem maradt fenn az elnöki reservált iratok között.

156