Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög–római világban
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög-római világban Egészen érthető, hogy a hadseregek részeként gyakorta előreküldött felderítő csapatokról és azok akcióiról rendelkezünk a legtöbb adattal. Az ókori történetírók érdeklődésének középpontjában a nagy csaták és az olyan katonai expedíciók állottak, mint Hannibal átkelése az Alpokon vagy éppen Nagy Sándor keleti hadjárata. Ezen hadiesemények fontos összetevője volt a taktikai felderítés. Sajnos az antik stratégiai felderítésről lényegesen szegényesebb információkkal rendelkezünk. A Kr. e. 5. századi Hérodotosz történeti művében többször említette a ka- taszkopoi-nak nevezett kémeket, akik vagy diplomáciai küldetésnek álcázott felderítést végeztek a hódítás céljára kiszemelt országban, vagy pedig inkognitóban próbáltak adatokat gyűjteni a leendő ellenség haderejéről, háborús felkészültségéről.44 Pl. amikor Kambüszész perzsa király elhatározta, hogy megtámadja az etiópokat, úgy döntött, hogy „... az etiópokhoz [...] először csak felderítőket küld, azzal az ürüggyel, hogy ajándékot visznek a királynak, valójában azonban azzal a céllal, hogy [...] alaposan körülnézzenek [...] A kémek (katasz- kopoi) mindent alaposan végignéztek, aztán hazatértek, és mindenről részletesen beszámoltak Kambüszésznek [...]"45 Amikor I. Dareiosz a feleségével beszélgetve a Hellasz elleni hadjáratot fontolgatta, Hérodotosz szerint a következőket mondta: „Ha úgy gondolod asszony, hogy először Hellasszal kellene próbálkoznom, azt hiszem, jobb lenne előbb perzsa felderítőket (kataszkopousz) küldenünk oda [...] (akik) töviről hegyire elmondanának mindent, amit láttak és tapasztaltak. S ha eleget tudok már a hellénekről, hadat indítok ellenük."46 Néhány alfejezettel később a történetíró imigyen zárta a kémek kalandjainak leírását: „Ezek a perzsák voltak az elsők, akik átkeltek Hellaszba, mégpedig abból a célból, hogy kikémleljék az országot."47 Persze nem csak a perzsák óhajtották megismerni kiszemelt prédájukat, de a görögök is tudni akarták, mekkora veszélyt jelent rájuk a Perzsa Birodalom. Amikor hírét vették a Kr. e. 486-ban trónra lépett Xerxész előkészületeinek a görögországi hadjáratra, az athéniak - írta Hérodotosz - elhatározták, „hogy kémeket (kataszkopousz) küldenek Ázsiába, és megpróbálják kifürkészni a király terveit [...]. Ezek meg is érkeztek Szarde- iszba, és sok értesülést szereztek a király hadseregéről, de leleplezték őket [...]. Xerxész kifaggatta őket jövetelük céljáról, majd megparancsolta testőreinek, hogy vezessék körül a helléneket, és mutassák meg nekik az egész gyalogos és lovas hadsereget, miután pedig mindent megszemléltek, bántódás nélkül engedjék őket szabadon, hadd menjenek, ahová akarnak [...]. Ha [...] a kémek - vélte Xerxész - visszatérnek Hellaszba, és a hellének értesülnek a perzsa hadsereg erejéről, talán még a hadjárat megkezdése előtt lemondanak szabadságukról .,."48 Itt azzal a ritka esettel találkozunk, amikor az ellenség maga adott hiteles 44 Pritchett, 1971.127. 45 Hérodotosz III. 17,25. 46 Uo. III. 134. 47 Uo. III. 138. « Uo. VII. 145-147. 145
