Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Klement Judit: Válság egy húzóágazatban – a 19. századi malomipar példája

KLEMENT JUDIT

VÁLSÁG EGY HÚZÓÁGAZATBAN - A 19. SZÁZADI MALOMIPAR PÉLDÁJA*

A 19. század második felében kezdődő gazdasági átalakulásban, az iparosodásban a malomipar vált az első húzóágazattá Magyarországon. Az ország exportjában betöltött szerepe, termelési eredményei, nemzetközi híre alapján egyaránt kiérdemelte a vezető ágazat megjelölést. Még akkor is, ha munkásigénye jelentősen elmaradt a nehéziparétól vagy a textiliparétól, így a társadalom átalakulására, az ipari munkásság létszámának növekedésére mérsékelt hatással bírt. Korlátozott volt a húzó hatása más iparágakra is, még leginkább a gépiparnak adott megrendeléseket, viszont a malomipar jelentős felvevőpiaca volt a hazai mezőgazdasági termelésnek. A 19. század végén éppen ez utóbbi tulajdonságát hangsúlyozták a gazdasági szakemberek. Szterényi József az ország gyáriparának 1898. évi felmérése kapcsán írta a malomiparról: „A főváros tompán zúgó, zakatoló malomóriásait látva, önkéntelenül fölmerül lelkünk előtt a kalászos rónaság képe, a határtalan rónaságé, melyet magyar népünk ezer év óta munkál és szeret. A verejtékes, nehéz munka gyümölcséből, a nemes magyar búzából, annyi gép gondos munkája után ezekben és a vidéken szétszórtan fekvő hatalmas malmokban készül s távoli országokba innen kerül gazdaságunk legnagyobb terméke: a liszt. [...] A kitűnő búzatermés életet adott egy erős, valóban nemzeti iparágnak."* 1

A szocialista történetírás egyik irányzata ezzel szemben éppen ebben a sajátosságban látta a malomipar legnagyobb gyengeségét, vagyis hogy csak tovább erősítette a mezőgazdasági termelést az Ausztriától és a külföldtől gazdaságilag amúgy is függő országban, miközben nem járult hozzá számottevően az ipari termelés térnyeréséhez. Arról nem is szólva, hogy a malomipar mint első húzóágazat nem is felelt meg az ipari forradalom textiliparból kinövő elméletének. Tolnai György még 1981-ben is ezt írta: „A mezőgazdasági ipar megléte a függő országban egyáltalán nem szünteti meg, sőt aláhúzza annak mezőgazdasági jellegét, s gazdasági függőségét."2

A malomipar gazdasági jelentőségének értékelése igen széles skálán mozog a pátosztól a lekicsinylésig, és nem független magának az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági közösségének az értékelésétől sem.3 Az értékelés kimenetelétől függetlenül ugyanakkor minden korszakban foglalkoztak a malomiparral, hiszen tagadhatatlanul kiemelkedett a Monarchia Magyarországának iparágai közül. Jelen tanulmány a malomipar összgazdasági jelentőségének értékelése

' Kutatásomat segítette az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt — a támogatás száma: TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003.

1 Szterényi, 1901. I*.

2 Tolnai, 1981. 696.

3 A malomipar historiográfiájáról Id. bővebben: KLEMENT, 2007.11-30.